Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 22. kötet (Budapest, 1930)

56 Büntetőjogi Döntvénytár. 54. Csendőr járőr tagjaival szemben kifejtett erőszak: csupán egy bűncselekmény. (Kúria 1929 febr. 13. B II. 9491/1927. sz.) Indokok : . . . A tényállás szerint T. József csendőrtiszt­helyettes és 0. István csendőr a vádbeli eset idején mint csendőr­járőr tagjai járőrként jártak el, midőn őket vádlott megtámadta és őket hivatásuk jogszerű gyakorlatában erőszakkal gátolta. A csendőrtiszthelyettes és csendőr az állami hatalom alkatrészét képező rendőri hatalom gyakorlására kiküldött közületnek, vagyis egységet alkotó és hivatalosan eljáró szervnek voltak a tagjai. A Hv. által védett jogi érdek nem az ily egységet alkotó szerv egyes tagjának erkölcsi vagy testi épsége, hanem az állami fennhatóság érintetlensége. A járőr ellen hivatalos eljárásával kapcsolatban ejtett sé­relem ezért egység, így ez a sérelem a járőr tagjainak száma szerint részekre nem bontható . . . = Kúria : A rendörök ugyanazon alkalommal együttesen léptek fel, azért bántalmaztatásuk egységes jogsértő cselekményt alkot. (B III. 2594/1928.) A vádlott az egyik rendőr ellen megkezdett erőszakot folytatta a másik rendőr ellen, aki segítségül jött: egység (B I. 6740/1927.). Egység : a városi tanács elleni erőszakot elhatározó csoportosulás, amelyet másnap a tettleges erőszak kivitele követett (B I. 4611/1928.). V. ö. EH BRT 280. is. 55. Hamis tanuzás vádja esetében a tanú kihallga­tásának törvényszerűsége, nevezetesen az a körülmény, vájjon a tanút annak idején figyelmeztették-e a kihallgatás alkalmával arra, hogy vallomását esküvel kell megerősí­tenie, valamint a hamis tanuzás büntető következményeire, nem csupán a tárgyalási jegyzőkönyvvel, hanem más módon is bizonyítható. ^Kúria 192g jan 28 B m 4663/1928. Sz.) Indokok : . . . A közvádló részéről bizonyítani kívánt az a ténykörülmény, hogy az eljárt fegyelmi bíróság által tanukép kihallgatott vádlottat figyelmeztették-e a kihallgatás alkalmá­val arra, hogy a tiszta és teljes valóságot kell vallania, továbbá, hogy vallomását esküvel kell megerősítenie, valamint a hamis tanuzás büntető következményeire, az ügy eldöntésére nézve lényeges ; az alaki sérelem pedig az ítéletre befolyással volt. Azt a ténykörülményt ugyanis, hogy a fegyelmi bíróság tagjai a szóban levő figyelmeztetés megtörténtére visszaemlé­keznek-e, az idő telése magában nem zárja ki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom