Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 22. kötet (Budapest, 1930)

* Büntetőjogi Döntvénytár. 37 Indokok:... Ami a védelem által hangoztatott személyben val<> tévedést illeti: az azért nem alkalmas a vádlott felmentésére, mert hiszen az ily természetű tévedés éppen a védő által hivatkozott 60. sz. teljes-ülési büntető döntvény és a Btk. 82. §-a értelmében egyáltalán nem szolgálhát felmentő ítélet alapjául. Ezért a panaszt, mint alaptalant, a Bpn. 36. §-a értelmében el kelleti utasítani . . . 29. A magánokirathamisítás elkövetési cselekménye: a hamisítás és a bizonyítás céljából való felhasználás. Ha a vádlott a hamisítvány felhasználásában rejlő fondorlattal mást tévedésbe is ejtett és ezzel vagyoni kárt okozott, a csalást is meg kell állapítani. (Kúria 1929 jan. 15. B III. 9038/1927. sz.) Indokok : . . . A magánokirathamisítás bűncselekménye a hamisított okiratnak valamely kötelezettség vagy jog létezése, megszűnte vagy megváltoztatása bizonyítására történt felhasználásával már külön be van fejezve ; mert az elkövetési kettős cselekmény itt csak a hamisítás és a bizonyítás céljából való felhasználás. A vádlott ténykedése azonban a jelen esetben túlment e tényálladéki elemeken, mert a sértett személyzetét az okiratok valódisága tekintetében tévedésbe ejtve, e fondorlatával bírta reá a sértettet, hogy jutalékelőleget folyósítson. Minthogy pedig a magánokirathamisítás bűncselekményének nem tényálladéki eleme sem a megtévesztő fondorlat, sem a károkozás, sem a jogtalan vagyoni haszonszerzés, nyilvánvaló, hogy két különálló bűncselekmény létesült, mely cselekményeket sem a beolvadás, sem a vagylagosság, sem pedig a helyettesítés elve egy cselekménnyé nem egyesít. Téves tehát az alsófokú bíróságoknak az a rendelkezése, mely szerint a vádlott cselekményeit a magánokirathamisítás bűncselekményei mellett, ezekkel anyagi halmazatban csalás bűncselekményeinek nem minősítette, mert az anyagi halmazatra vonatkozó általános szabályok alkalmazását nem zárja ki az a körülmény, hogy a létesített és egymással összefüggő több törvényes tényálladék egyik-másik jogi eleme egészben vagy részben rokontermészetűnek mutatkozik .... == A cél és eszköz viszonya nem szolgál alapul az anyagi halmazat mellőzésére: BDtár XXI. 41., 62., 67., 73., 94.