Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 22. kötet (Budapest, 1930)

xvni Tartalommutató. J.ap is elköveti, aki abban a hiszemben állít diffamálo tényt, hogy az való 83 102. Ahhoz, hogy tényállítások valósága bizonyítottnak legyen elfogadható, nem szükséges az, hogy az állítások minden részlete bizonyítást nyerjen ; elegendő, ha az állítások lényege valónak bizonyul 83 103. A valóság bizonyításának helye van már akkor is, ha megvan a valószínűsége annak, hogy az állítás a Bv. 13. §. 1. bek. 1. pontjában megjelölt célból történt és közömbös, hogy a tényállítás megtételében volt-e szerepe egyéb indító oknak is 84 141. A Bv. 15. §. 2. pontjában foglalt bizonyítási tilalom akkor is irányadó, ha az állítás idején az illető tény miatt a bűnvádi eljárás még folyamatban volt J ! 1 142. A vádlott csak az általa állított ténynek állítása miatt vonható felelősségre és e tény fogalma nem terjeszthető ki oly tényekre vagy tényrészletekre, amelyeket a vádlott nem állított vagy híresztelt. ABv. 16. §-ában biztosított mentesse u szempontjából nem kell a vádlottnak többet bizonyítani, mint amit ő állított. Aki azt állította a sértettről, hogy bűnvádi eljárást indíttatott ellene, exkulpálhatja magát azzal, ha bebizonyítja, hogy a bűnvádi följelentést megtette s e/. az állítás megtétele idejében nem utasíttatott vissza, mint teljesen alaptalan J 31 164. Valamely fegyelmi bíróság tagjai azokért a megállapításokért, amelyeket a bíróság ítéletében a fegyelmileg vádlott személyére, magatartására vonatkozólag a fegyelmi üggyel összefüggésben tesz. rágalmazás vagy becsületsértés miatt felelősségre nem vonhatók 142 165. A Bv. 20. §. alá eső hatóság előtti rágalmazás vétsége miatt indított bűnügyben az esetben, ha ennek a cselekménynek tényálladéki elemei a vádlott terhére meg nem állapíthatók, pusztán vádolás (feljelentés) ténye alapján a vádlott a Bv. 1. §. alá eső rágalmazás vagy a Bv. 2. §. alá eső becsületsértés vétségében bűnösnek nem mondható ki. de nem állapítható meg ez utóbbi szakaszok alapján a vádlott bűnössége a feljelentést követőleg a bűnvádi üldözés szorgalmazására irányuló perbeli jogok gyakorlása (nyomozást megszüntető határozat elleni felfolyamodás, a vád képviseletének átvételére való jelentkezés stb.) miatt sem 142 166. A közigazgatási bizottság vagy annak valamelyik albizottsága sérelmére elkövetett rágalmazás esetében a felhatalmazás megadására a belügyminiszter hivatott 142 167. A Bv. 3. §. 3. pontja szempontjából a cselekmény aljassága mint rúgó, nemcsak akkor áll elő. ha azt anyagi természetű ok, önző érdek kelti életre ; mert az emberi cselekvések aljassága az erkölcstelenség, a jellemtelenség mélységeiből anyagi érdektől nem zavarva, nem befolyásolva is kitör s az ily anyagi érdektől mentes aljasságok a gonoszság mértéke nézőpontjából nem is tartoznak az enyhébbek közé. 113 168. A Bv. 8—12. §-aiban említett felhatalmazás visszavonásának nincs helye 143 169. Ha a sértett közhivatalnok, aki ellen hivatása gyakorlására vonatkozólag követtek el rágalmazást vagy becsületsértést, a közszolgálat egyik ágából annak más és olyan ágába megy