Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 22. kötet (Budapest, 1930)

Bii. ntet'Őjog i J)önlc<- nytár. V2Í arainőt az elsőfokú bíróság a 92. §. alkalmazása nélkül kiszabott, hátrányosabb a vádlottra s így ellentétben áll a másodbíróságnak azzal a Btk. 92. §. alkalmazásában megnyilvánuló akaratával, hogy a vádlottra enyhébb büntetést szabjon, illetve az ö helyzetén javítson. Minthogy ezek szerint a vádlottra kiszabott pénzbüntetések — tekintettel a vádlott vagyoni viszonyaira — önmagukban is túlmagasak, de ezenfelül nyilvánvaló behajthatatlanságuk s így szabadságvesztésbüntetésre átváltoztatásuk folytán a vádlott helyzetét az elsőbírói ítélettel szemben méltánytalanul súlyosbítaná, a kir. Kúria a másodfokú ítéletnek a pénzbüntetések kiszabására vonatkozó részét megsemmisítette s a pénzbüntetéseket arányos összegre szállította le. 136. Nincs helye kártalanításnak, az előzetes letartóztatásért, ha a jelmentés a Bp. 326. §. 3. pontjának 2. tétele alapján történt. (Kúria 1929 szept. 25. B I. 5111/1929. sz.) Indokok : . . . A kir. Kúria F. Lajost, a megfertó'ztetés bűntette miatt emelt vád alól, a Bp. 826. §. 3. pontjának 2. tételéhez képest, felmentette azért, mert az eljárás adataiból azt a következtetést látta levonandónak, hogy a vádlott a sértettel abban a tudatban közösült, hogy az 14 évesnél idősebb érett leány, vagyis a szóban forgó bűncselekmények tényálladékához tartozó egyik lényeges tényelemről, a vádlottnak tudomása nem volt és így az neki be sem számítható. Ebben a bűnügyben F. Lajos vádlott 1927 március hó 1. napjától ugyanazon év augusztus hó 19. napjáig volt előzetes letartóztatásban. F. Lajos kártalanítás iránti igényének megállapítását kéri. A kir. Kúria a kérelmet alaptalannak ismerte fel. Ugyanis az a körülmény, hogy F. Lajosnak a Btk. 236. §-ában meghatározott bűncselekmény tényálladékához tartozó arról a körülményről, mikép a sértett 14. évét még be nem töltötte, tudomása nem volt, tettének bűncselekményi jellegét nem szünteti meg, hanem csak a terhére való beszámítást és így bűnösségének az adott esetben való megállapítását zárja ki. Nyilvánvaló az előadottakból, hogy F. Lajosnak cselekménye, amelyet nevezett a kir. Kúria ítéletének alapjául szolgáló tényállás szerint el is követett, a törvény értelmében bűncselekmény, ez^ azonban a bűnösség megállapításához szükséges tudat hiányában a nevezettnek be nem számítható . . . = L. a jelen kötetben 109. sorszám alatt közölt határozatot.