Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 22. kötet (Budapest, 1930)

Büntetőjogi Döntvénytár. 109 Indokok: I. A B. II. 5002/24. 1Q27. számú ügyben a kir. ügyészség a vádlottak mint tettestársak ellen a Btk. 301. §-a alá eső s a 308. § szerint minősülő súlyos testi sértés bűntette miaH emelt vádat. A kir. törvényszék a vádlottak bűnösségét a Btk. 308. §-a alapján állapította meg. A kir. ügyésznek az elsőfokú ítélet ellen a bűncselekménynek a vádtól eltérő minősítése miatt bejelentett fellebbezését a kir. főügyész visszavonta. A kir. ítélőtábla helybenhagyta az elsőfokú ítéletet. A másodfokú ítélet ellen a vádlottak védője élt semmisségi panasszal, melyhez a koronaügyész a II. Bn. 29. §-a értelmében csatlakozással élt s a Bp. 385. §-ának l.b) pontja alapján semmisségi panaszt jelentett be a Btk. 303. §-a szerinti minősítés mellőzése miatt. A kir. Kúria 1928. évi november hó 20. napján B. II. 5622/24. 1927. szám alatt kelt végzésével a koronaügyészségnek semmisségi panaszát, mint a törvény által kizártat, visszautasította azzal az indokolással, hogy a II. Bn. 29. §-ának első bekezdésében foglalt szabály szerint a csatlakozásban csak olyan okból lehet a határozatot megtámadni, amely ok alapján annak idején perorvoslatot lehetett volna bejelenteni, már pedig ebben az ügyben a kir. főügyész a kir. ítélőtábla ítélete ellen a dolog természete szerint nem használhatott perorvoslatot, egy oly minősítés mellőzése miatt, amely minősítést a kir. ügyész fellebbezésének visszavonása által már a kir. ítélőtáblai ítélet meghozatala előtt tévesnek ismert fel és jelentett ki. II. A B. III. 4463/15. 1927. számú ügyben a kir. törvényszék a Btk. 92. §-ának alkalmazásával szabta ki a büntetést, a kir. ügyész e miatt fellebbezést jelentett be. de azt a kir. főügyész a fellebbviteli főtárgyaláson visszavonta. A kir. ítélőtáblának helybenhagyó ítélete ellen a vádlott és védője semmisségi panasszal éltek, melyhez a koronaügyész csatlakozott s a Bp. 385. §-ának 3. pontja alapján semmisségi panaszt jelentett be a Btk. 92. §-ának alkalmazása miatt. A kir. Kúria 1928. évi március hó 20. napján B. III. 4463/15. 1927. szám alatt hozott ítélettel a csatlakozás jogosultsága elvi kérdésének érintése nélkül helytadott e panasznak s a büntetést a 92. § alkalmazása nélkül szabta ki. A B. III. 2804/61. 1928. számú ügyben a kir. törvényszék a többrendbeli hamis tanuzásra reábírással vádolt N. Gergely vádlottat csupán egyrendbeli hamis tanuzás bűntettére való felbujtás miatt ítélte el, amiben a kir. ügyész megnyugodott. A kir. ítélőtábla az ítéletnek erre vonatkozó részét helybenhagyta.