Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 21. kötet (Budapest, 1929)

Büntetőjogi Döntvénytár. abból következtetve, hogy ez a három vádlott az erőszakot az eredetileg tervbe vett cél elérése végett — ezután is folytatta — azokkal a történteket illetően kétségkívül — akarategységben voltak. Ezek szerint M., S. és L. a kir. Kúria megítélése szerint a bűncselekmény elkövetésekor célzatosan viselték a lőfegyvert, így ők a hatósági közeg elleni erőszakot ((felfegyverkezve)) követték el. Tévedtek tehát az alsóbbfokú bíróságok, midőn e vádlottak bűncselekményét nem minősítették a Hv. 6. §. 2. bek. szerint bűntetté . . . = Ugyanígy Kúria B II. 5077/1927 (a vádlott a zsebéből elővett késsel a rendőr nyakába szúrt).— Felfegyverkezett az, aki támadó eszközt erőszakoskodás végett vesz magához: EH—BET 670. (BDtár X. 12., XI. 39., XIII. 32.) 32. A II. Bn. 29. §-a értelmében a csatlakozásban csak azon okok alapján lehet a határozatot megtámadni, amelyek alapján annak idején perorvoslatot lehetett volna bejelenteni. A csatlakozásnak célja csupán az annak idején elmulasztott perorvoslat pótlása. Ellenben az eredetien téves vád vagy vád szerinti téves minősítés a csatlakozás keretében már nem helyesbíthető. Ez az álláspont nem áll ellentétben a jogegységi tanács 12. sz. büntető döntvényével. A részleges jogerő magában véve nem akadályozná ugyan a csatlakozási perorvoslat érvényesítését; azonban az érvényesítésnek mégis van határa, nevezetesen a vádbeli tettnek vádlói jogi értékelése, amelyen túlmenő minősítési, értékelési tévedések a csatlakozási perorvoslat használatával sem küszöbölhetők ki. I. (Kúria 1928 márc. 21. B I. 4950/1927. sz.) Indokok: A II. Bn. 29. §-a értelmében a csatlakozásban csak azon okok alapján lehet a határozatot megtámadni, amelyek alapján annak idején perorvoslatot lehetett volna bejelenteni. A kir. ítélőtábla ítéletének meghozatala idejében (1927 május 14-én) a kir. főügyész a Bp. 385. §. 3. pontja alapján nem jelenthetett volna be semmisségi panaszt, mert a kir. ítélőtábla a Btk. 92. §-át nem alkalmazta, a II. Bn. 28. §-a pedig, mely a Bp. 385. §.