Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 21. kötet (Budapest, 1929)

48 Büntetőjogi Döntvénytár. folyosóján részben a frankhamisítókról, részben a saját letartóz­tatásáról tett. Erről a nyilatkozatról mondja a cikk lényegében azt, hogy újabb bizonysága a fajvédő társaság tisztességtelen erkölcsi felfogásának. A vád és az elsőbírói ítélet szerint ez a kitétel a Gömbös Gyula elnöklete alatt működő Magyar Nemzeti Függetlenségi Pártra vonatkozik, mert ez a fajvédők pártja. Ezzel szemben a kir. ítélőtábla álláspontja szerint a cikk nem erre a pártra, hanem a fajvédő gondolkodású és érzelmű egyéneknek azon, szervezetbe nem tömörült csoportjára vonatkoztatható csu­pán, akik a fajvédelem ürügye alatt a cikkben érintett atrocitá­soktól, egyéni akcióktól és a törvénybe ütköző egyéb cselekmé­nyektől nem riadnak vissza. A kir. ítélőtábla ítélete ellen a főmagánvádló részéről a Bp. 385. §. 4. a) pontja alapján bejelentett semmisségi panasz alap­talan. Annak megállapítása ugyanis, hogy egy újságcikknek vala­mely kitétele kire vonatkozik, nem elegendő az, hogy a sértett­ként föllépő egyén vagy jogi személy azt magára vonatkoztassa, hanem az szükséges, hogy ez a vonatkozás a cikkből magából kitűnjék, vagy hogy legalább is a lap olvasóközönsége azt a sértettre vonatkoztassa. Már pedig a cikk elolvasásából az olvasó csak azt a benyomást nyerheti, hogy az Ulain Ferenc ellen, valamint az általa állítólag védelembe vett azon fajvédők ellen irányul, akik hazafias indokból vagy ürügyből atrocitásokat, sőt bűncselekmé­nyeket követnek el. Annak megállapítására azonban, hogy a vád tárgyává tett tényállítás a sértettként föllépett Magyar Nemzeti Függetlenségi Pártra vonatkoznék, amely párt a cikkben meg­nevezve nincs s amely — ha a fajvédők pártja is — semmi­esetre sem foglalja magában az összes fajvédő érzelmű egyéne­ket s így azon egyéni vállalkozások tetteseit, amelyek még e párt megalakulása előtt történtek s amelyekre a tényállítás céloz, a cikk tartalma megnyugtató alapot nem nyújt . . . = Vitás a sértett kiléte: BDtár XXI. 1.; XXI. 12. 30. Törvényhatósági joggal felruházott város fő­mérnökének sérelmére elkövetett rágalmazás eseté­ben a polgármester által adott felhatalmazás tör­vénuszerű. Tr, . (Kuria 1928 jan. 18. B 1. 2660/1927. sz.) Indokok : . .. A polgármester által adott felhatalmazás a véde­lem szerint azért nem törvényszerű, mert a sértettnek, mint vá­rosi főmérnöknek, az 1886 : XXI. tc. 79. §-ából kifolyólag nem

Next

/
Oldalképek
Tartalom