Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 21. kötet (Budapest, 1929)
Büntetőjogi Döntvénytár. 8 nek. Ez ulóbbi kitétel alatt kétségkívül érthetők olyanok is, akik nemcsak az állani ügyeinek vitelére, illetőleg ezek ellenőrzésére hivalvák, hanem akik a társadalmi élet terén tevékenykednek. Ámde itt nem hagyható figyelmen kívül az, hogy a vádlott a vád alapjául vett kijelentést egy népgyűlésen tartott olyan politikai jellegű beszéd folyamán tette, mely beszédében a magyarkormány és nemzetgyűlés pénzügyi politikáját bírálta. Vádlott kérdéses alkalommal a magyar kormány és a magyar nemzetgyűlés mint közjogi testületek tevékenységéről beszélt. Amidőn tehát vádlott e beszéde folyamán a vád tárgyává tett kijelentésével a részvénynyereségnek ((közéleti férfiak és képviselők* között történt kiosztását az általa kifogásolt pénzüg)i politikával személyek megnevezése nélkül hozta szoros kapcsolatba, akkor ő «közéleli férfiak» alatt kétséget kizáró módon csak azokat a férfiakat értelte, akik az állam ügyeinek vitelére, illetőleg ezek ellenőrzésére hivatvák és illetőleg kötelezvék. Ezek a (közéleti férfiak)) pedig, úgyszintén a ^képviselők» tagjai egy egységet alkotó testületnek és pedig a vádlóit beszédjének fennt vázolt tartalma szerint tagjai a nemzetgyűlésnek, a m. kir. kormánynak és az ország közlisztviselő karának. Ha pedig valaki más elolt valamely kollektív egységnek (közületi vagy testületnek) tagjáról vagy tagjairól, az illető lag személyét meg nem nevezve állít vagy híresztel oly tényt, mely valóság esetén az illető ellen bűnvádi vagy fegyelmi eljárás megindításának oka lehet vagy pedig a testület e tagját közmegvetésnek tenné ki; akkor — éppen a személy meg nem nevezése folytán — a rágalmazó állítást a testület minden egyes tagja magára vonatkoztathatja, és viszont az állított rágalom minden egyes tagra vonatkoztatható is, miáltal aztán a testület minden egyes tagjának megbecsülése érintetik. Már pedig valamely ily kollektív egységnek, társaságnak vagv közületnek erkölcsi értéke — mint a megbecsülésnek az alapja — az egységben foglalt egyes személyek egyéni megbecsülésén nyugszik, és így az a kifelé nyilvánuló tudat, hogy"valamely közület vagy társaság tagjai között erkölcsileg kifogás alá eső egyének vannak, ha a kifogás alá eső tag személye ismeretlen és ez okból ez a tag a közületből ki nem rekeszthető és ha ennek folytán a közületnek valamennyi tagjára a megbecsülést érintő árnyék nehezedik, akkor az elhangzott rágalom vagy becsületsértés érinti az egész közületet vagy testületet is. Ezek szerint bár vádlottnak a vád alapjául vett kijelentése kétségen kívül csak a beszédében ilykénl érintett közületeknek, nevezetesen a magyar kormánynak, a nemzetgyűlésnek és a kormány intézkedéseit végrehajtó országos tisztviselői karnak meg l*
