Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 21. kötet (Budapest, 1929)

rartaloHiiniiliiln. X v Lftp megbecsülésén nyugszik és így a/, a kifelé nyilvánuló tudat, hogy valamely közület vagy társaság tagjai között erkölcsileg kifogás alá eső egyének vannak, ha a kifogás alá esti tag személye ismeretlen és ez okból ez a tag a közületből ki nem rekeszthető és ha ennek folytán á közületnek valamennyi tagjára a megbecsülést érintő árnyék nehezedik, akkor a/, elhangzót! rágalom vagy becsületsértés érinti az egész közületet vagy testületei is I •18. Jogi személyek (személyösszességek) sérelmére elkövetett rágalmazás vagy becsületsértés csak akkor állapítható meg. ha vitán felül áÜ az, hogy a vád tárgyává tett kitételek nem egyes személyekre, hanem a kollektív egységre vonatkoznak 7 0 78. Becsületsértés tárgya személyösszesség is lehet : ha a sértés a személyösszességre vonatkozik, ennek minden tagja felléphet sértettkép I l»i 98. Szerkesztőség megrágalmazása esetében a sértett nevében a, felelős szerkesztő előterjesztheti a magánindítványt .... 134 12. A lap felelős szerkesztője sértettkép léphet fel oly esetben, mikor a vád tárgyává tett sajtóközlemény nem a lap általános irányát támadta meg, hanem a lapnak csupán egy közleménye ellen irányult, amelynek megírása és közzététele kizáróan a szerkesztőség munkája volt és amely nyilván csak a főszerkesztő tudtával jelenhetett meg ^ I 45. Oly esetben, mikor a támadás a lap szerkesztősége és ezen szerkesztőség írói modora ellen irányul, elsősorban a lap felelős szerkesztője jogosított a magánindítvány megtételére 67 29. Annak megállapítása, vájjon egy újságcikknek valamely kitétele kire vonatkozik, nem elegendő az, hogy a sértettként föllépő egyén vagy jogi személy azt magára vonatkoztassa, hanem az szükséges, hogy ez a vonatkozás a cikkből magából kitűnjék vagy hogy legalább is a lap olvasóközönsége azt a sértettre vonatkoztassa t 7 77. Tudós hivatásbeli értékének megtámadása mini becsületsértés tÍ6 104. A Bv. a becsület védelmét nem teszi függővé a sertettnek bizonyos korától, ötéves gyermekre, nem jogosított egyén részéről nyilvánosan történő megfehyítése. feltétlenül megszégyenítő 138 28. A, hatósághoz intézett beadványban elkövetett rágalmazás nem minősül a Bv. 3. §. 2. bek. 1. tétele szerint nyilvánosan elkövetettnek 1^7 30. Törvényhatósági joggal felruházott város főmérnökének sérelmére elkövetett rágalmazás esetében a polgármester által adott felhatalmazás törvényszerű 18 19. A lakáshivatalhoz más hatóság körétől kijelölt közhivatalnokra nézve nem változik eredeti hivatali alkalmaztatása nak minősége, valamint e minőségéből kifolyóan a felette álló hatóság felettes hatósági jellege sem 78 52. A Bv. 13 15. §-ai anyagi jogi rendelkezéseket tartalmaznak : az alsóbíróságoknak abban a kérdésében való jogi állásfoglalása tehát, hogy a valóság bizonyításának van-e helye, a Bp. :;.S5. §. 1. a) pontjára alapított panasz útján vihető a Kúria döntése alá 8(1 2, [. Valamely tényre közvetlen utaló kifejezés, a tény valósága esetén is. csak akkor vonható a Bv. 16. §-ának rendelkezése alá. ha a kifejezésben foglalt sértés nem súlyosabb.