Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 21. kötet (Budapest, 1929)

Büntetőjogi Döntvénytár. 137 munka, ami közszükségletet elégít ki és így a házépítés közszükséglet tárgyát képező munkateljesítmény, amennyiben a közönség széles rétege nemcsak vagyonának elhelyezése és gyümölcsöztetése, hanem a lakásigény, tehát közszükséglet kelégítése végett építtet. Ennél az építkezésnél pedig már csak a közrendészeli szabályok értelmében is szakismerettel bíró építőmester munkájára van ráutalva. — miért is az építőmester munkája közszükséglet tárgyául szolgáló munkának tekintendő,. — amelyre való ráutaltság folytán azt az igénybe vevő közönségnek szorult helyzete is rendszerint megállapítható. R tekintetben tehát az uzsorabíróság jogi megállapítása helyes . . . 103. Az Ut. 1. §-ában említett «szorultság'» nem egyértelmű a uagyontalan, nélkülözéssel járó. szűkös állapottal; az egyébként nélkülözést és szükséget nem szenvedő vagyonos ember is juthat ((szorult)) helyzetbe. Akit égető szükséglete — akármi okozta is azt — hitelre avagy hitelhosszabbításra késztet még akkor is, ha a szolgáltatásért azzal szembeötlő aránytalanságban álló ellenszolgáltatást kell teljesítenie, az szorult helyzetben van. Fizetési halasztást «engecb) az is, aki az adós által felajánlott vagyoni előnyt elfogadja. (Kúria 1928 szept. 12. B II. 2053 1927. sz.) Indokok : ... A kir. ítélőtábla az irányadó tények helyes jogi értékelésével megállapította ugyan, hogy a szóban levő szolgáltatás és ellenszolgáltatás közt szembeötlő aránytalanság mutatkozik: a vádlottat a vád alól a Bp. 326. §. 1. pontja alapján mégis felmentette azért, mert felfogása szerint sértett a kölcsönügyletet nem szorult anyagi helyzetétől kényszerítve kötötte meg, amennyiben szorult helyzetét a kölcsönvétel idején fennálló kedvező vagyoni viszonyai egyenesen kizárják. Szerinte a sértett csak időlegesen jutott a szorult helyzetbe, mely azonban túlzott mérvű üzleti számítással eszközölt vásárlásából kifolyóan, saját hibájából és abból következelt be. hogy részére a saját adósai fizetéseket nem teljesítettek. A kir. ítélőtábla álláspontja merőben téves. A ((szorultság)) ugyanis nem egyértelmű a vagyontalan, nélkülözéssel járó, szűkös állapottal, mert az egyébként nélkülözést és szükséget nem szenvedő vagyonos ember is juthat ((szorulh)