Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 21. kötet (Budapest, 1929)

418 Büntetőjogi Dönt vér,;/tár. folytán a Bv. 24. §-a alapján emelt vád tárgytalanná vált volna, mert igenis el lehet követni egy és ugyanazon újságcikkel mind a kél vétséget, amikor is azok egymással anyagi bűnhalmazatba kerülnének. A rágalmazás ugyanis más jogi értéket, nevezetesen a sértett erkölcsi egyéniségét támadja meg, míg a hitelrontás vétsége a sértett vagyonjogát, tehát egy teljesen elütő és különálló másik jogi értéket fenyeget. Az a körülmény tehát, hogy a vádlott egyszerre, egy s ugyanazon cselekvőséggel, ugyanazon sértettel szemben követte el a két különálló jogsértést, még nem eredményezett cselekményegységet, mely utóbbi ily esetben csak akkor áll elő, ha az egyik eredmény, mint azonos jellegű kisebb tényálladék beleolvadhat az ezt úgyis magában foglaló, tehát azt felszívó szélesebb tényálladékba, ami azonban az adott esetben nem forgott fenn . . . = Hitelrontás és rágalmazás viszonya: BDtár XI. 59., XXI. 5. 80. A rágalmazás miatt elitéltnek jóhiszeműsége mérséklőén befolyásolja a nem vagyoni kár címén megítélt elégtétel összegét. & (Kúria 1928 máj. 30. B I. 8465/1927. sz.) Indokok.... A védő panaszának a St. 06. §. alapján használt részét annyiban alaposnak találta a kir. "Kúria, hogy a nem vagyoni kár összegét lúlmagasnak ismerte fel. A főmagánvádló ugyanis nyugdíjjal rendelkezik és az ő hivatali működését érintő, tehát a legsúlyosabb tényállítások és e miatt törvényes vád nem emeltetett. Ezeket, valamint az ezen összeg egyéb körülményét, de különösen a vádlottnak bizonyosfokú jóhiszeműségét mérlegelve, a kir. Kúria az alsófokú ítéletek vonatkozó részének meghamisításával a nem vagyoni kár összegét a méltányosságnak megfelelő kisebb mértékre szállította le. 81. Oly esetben, mikor az eljárás tárgyalás megtartása nélkül szüntetletik meg, nincs akadálya annak, sőt nincs is erre más mód, mint az, hogy a bíróság az érdekelt fél kérelmére külön határozzon a költségek viselése kérdésében. (Kúria ./AT/1928 jún. 22. B I. 4196/1928. sz.) Indokok: ... A kir. ítélőtábla határozata törvénysértő. Minthogy ugyanis a kir. törvényszék az eljárást — helyesen — a terhelt meghallgatása nélkül szüntette meg, arra irányiló kére-