Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 21. kötet (Budapest, 1929)

Itüntetőjogi Döntvény tár. A védjegyek azt a célt szolgálják, hogy a fogyasztó közönség az illető áru eredetére nézve a valóságnak meg nem felelő, tehát hamis megjelöléssel tévedésbe ejthető ne legyen s hogy másrészről senki idegen jelvények használatával mások rovására tisztességtelen versenyt ne folytasson. A vádlottak ismertetett, eljárása alkalmas mindkét cél meghiúsítására azért, mert a felragasztott papírcímkék a dolog természete szerint (pl. jégszekrénybe hűtés, esős idő, nedves pincelevegő behatása folytán) az üvegről könnyen leválhatnak vagy leszakíthatok s így az áru oly módon kerülhet a fogyasztóközönség elé, hogy ez az áru eredetére nézve tévedésbe eshet. De ettől eltekintve a megtévesztést lehetővé teszi az a körülmény is, hogy az üvegbe edzett dombornyomású védjegyek a papírcímkének az üvegre reáragasztása dacára is láthatók maradnak — a budapesti tábla elbírált ügyben egészen láthatók is maradtak — úgy, hogy a vevő az áruk közti különbséget, illetve az áru valódi eredetét csak e kettős jelzésre fordított különös figyelem mellett ismerheti föl. Minthogy tehát a szóban forgó eljárás dacára is a törvény által védeni kívánt köz- és magánérdek komoly veszélynek van kitéve s minthogy a címke reáragasztás sem változtat azon a tényen, hogy az áru oly palackban hozatik forgalomba, amely egy másnak javára szóvédjegyként belajstromozott dombornyomású felirattal van ellátva, — a jogegységi tanács a felvetett kérdést a határozat értelmében döntötte el. Kelt Budapesten a kir Kúria büntető jogegységi tanácsának az 1928. évi június hó 22. napján tartott ülésében. Hitelesíttetett a kir. Kúria büntető jogegységi tanácsának 1928. évi június hó 26. napján tartott ülésében. 71. /. Az állam egyes közfankcionáriiisainak avagy bizonyos társadalmi alakulatainak megrágalmazása, azok magatartásának és ténykedésének sértő s a valóságnak meg nem felelő bírálata, amennyiben azoknak kifogásolt magatartása, ténykedése az állam politikai életének, hatalmának nem rendszeres s az állam kormányzata által nem tudatosan megtűrt, elnézett megnyilvánulásaiként állíttatnak pellengérre, csupán az illető köz funkcionáriusokkal, társadalmi alakulatokkal szemben foglalhat magában bűncselekményt; ha azonban a vádlott tényállításai