Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 21. kötet (Budapest, 1929)

90 Büntetőjogi Döntvénytár. felelősségre nem vonhatók, még pedig nem a Bv. valamely különös rendelkezése, hanem egy magától értetődő, a fegyelmi jog, illetve a hivatalnoki szervezet természetéből folyó jogi elv következményeként. Az eljárt bíróságoknak tehát erre — nem pedig a Bv. 17. §-ára — kellett volna alapítaniok felmentő ítéletüket. Amennyiben pedig a taou a kötelességszerű feleletadás keretén túl az ügyfeleket rágalmazó tényállításokat tesz, vagy sértő kifejezéseket használ — ezekre a fenti mentesség nem terjed ki s az illető tanú azokért a Bv. értelmében — de a 17. §. kikapcsolásával — felelősséggel tartozik, ha pedig a feleletadás kere'én belül hamis vallomást tesz s ez az ügy lényegére is vonatkozik, úgy ezért a Btk. 213. és következő §-ai értelmében felel. A bírói gyakorlatban észlelt ellentétekre és a jogirodalomban felmerült vitákra tekintettel a jogegységi tanács szükségesnek találta, hogy a tanúnak vallomásáért való jogi felelőssége körét a fentiek szerint megvilágítsa. 61. A Btk. 359. §-ában meghatározott bűncselekményt követi el az, aki bírói zár alá vett tégláit a saját házába beépítette. (Kúria 1928 máj. 2. B III. 1936/1928. sz.) Indokok: ... A vádlott felmentése abból a jogi okból történt, mert a vádlott azáltal, hogy a bírói végrehajtás útján nála lefoglalt 3000 darab falitéglát a saját házába beépítette, azokat el nem használta, hanem azok továbbra is az ő tulajdonában maradtak ; ezért telte a jogtalan eltulajdonítási szándékot magában nem foglalja és így nem bűncselekmény. A kir. ítélőtábla jogi álláspontja téves. A bírói, vagy más hatósági zár alá vétel ugyanis megszünteti ;» tulajdonosnak a zár alá vett dologra vonatkozó szabad rendelkezését és célja a jelen esetben a zár alá vett dolognak a hitelező érdekében az árverés megtartásáig való megőrzése volt. A tulajdonos, aki a zár alá veit dologra a Btk. 355. §-ban meghatározott bármely cselekményt elköveti, elköveti egyúttal magát a Btk. 359. $-ba ütköző bűncselekményt is. Ilyen elkövetési cselekmény az is, ha a zár alá vett dolog tulajdonosa a dologgal mint sajátjával rendelkezik. A vádlott pedig ezt tette, amikor a bírói zár alá vett tégláknak beépítésével a bírói zár hatályát megszüntette ; az árverés megtartását, a sértett kielégítési jogát a való tények szerint végeredményben lehetetlenné is tette. Másfelől a bűncselekmény nemcsak a károsult sértettnek az