Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 20. kötet (Budapest, 1928)
10 Büntetőjogi Döntvénytár. Egyébként az ilyen elképzelt, még nem jogerős bírói büntetésnek az eljárási elévülés alapjául való elfogadása arra a képtelenségre is vezethet, hogy a lopás bűntettével vádolt egyén a Blk. 92. §-a alapján fogházzal elképzelt megbüntetésének feltételezése mellett a 3 évi elévülés címén esetleg felmentelik, ellenben egy bűntettnél mégis csak enyhébb súlyú eredeti lopás vétségével fogházra — akár csak egy napra is — valóban már elítélt egyénnek e vétségi büntetése 5 év alatt évül el; ami egy egységes jogrendszerben túlságosan kirívó jellenség lenne. Mindezeknél fogva a kir. Kúria arra a meggyőződésre jutott, hogy a Btk. 66. és 92. §-ának alkalmazása folytán a fogházzal büntetett bűnteltnél az elévülés nem a vétségre vonatkozó, hanem a törvényes büntetési tétel figyelembe vétele mellett a bűntettre vonatkozó időtartam szerint igazodik, mert ellenesetben az, amit a Btk. 92. §-a csak rendkívüli és kivételes enyhítési kedvezménynek szánt, az e korláton áttörve törvényes alap nélkül mentő erőre tenne szert s a téves törvényértelmezéssel kihozott vétségi elévülés címén a bíró valójában kegyelmet gyakorolna, amire vonatkozó jog pedig a bírót nem illeti meg. VII. Végül az itt kifejtett jogi álláspont ellenzőinél szokás az egyéniesítés és az emberiesség követelményére is hivatkozni, mint amelyeknek az 59. sz. teljes-ülési büntető döntvény kedvezett, annak hatálytalanítása pedig ezt a kedvezményt megszünteti. Ez a kifogás a törvényesség keretében alaptalan, mert a kir. Kúriának itt kifejtett felfogása és állásfoglalása a józan emberiességtől vezetett helyes egyéniesítésnek a törvényes büntetési tétel nemére és időtartamára vonatkozó rendkívüli enyhítésnél gátat egyáltalában nem vet; az itt előtérbe szökő elévülés kérdésénél pedig sem az emberiességnek, sem az egyéniesítésnek érvényesülési tere nincs, de nem is lehet, mert az elévülés törvényadta külön kedvezmény, amelynek minden egyéniesítéstől s emberiességtől függetlenül csak egy törvényes feltétele van: a törvényben meghatározott időnek megszakítás nélküli zavartalan lefolyása. Ez az általános feltétel pedig az elévülés kedvezményét a törvény keretében mindenkinek biztosítja. Mindezek alapján a kir. Kúria teljes-ülése indokoltnak találta, hogy a felvetett vitás kérdés a kir. Kúria 59. sz. büntető teljesülési döntvényének a megváltoztatásával a fenntebbiek szerint döntessék el. Kelt Budapesten, a kir. Kúria büntető tanácsainak 1927. évi január hó 14. napján tartott teljes-ülésében. Hitelesíttetett a kir. Kúriának 1927. évi január 28. napján tartolt teljes-ülésében.
