Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 20. kötet (Budapest, 1928)

Büntetőjogi Döntvénytár. 34 anyagi bűnhalmazat megállapításának mellőzésére. Valamely lapnak minden száma ugyanis külön irodalmi termék és miként ez a kir. Kúriának a B. H. T ba felvett 299. számú elvi jelentőségű határozatában is kifejezést nyert: a sajtóbűncselekmény a közzététel állal valósíttatik meg. mihez képest annyi a sajtóbűncselekmény, ahány a sajtótermékek közzététele. Időszaki lapban tehát annyi, ahány folyószámban eszközöltetett a közlés, leltéve, hogy ezek mindegyikének tartalma egymagában is kimeríti a bűncselekmény tényálladékát. Az a körülmény tehát, hogy a fennforgó esetben a második közlés az elsőnek folytatása, nem állapít meg cselekményegységet a sajtójog szempontjából, mert a sajtótörvény a cselekményt műszakilag határozza meg a nyomtatvány elkészítésében és forgalomba hozatalában : következésképp minden egyes sajtóközlemény egy-egy bevégzett cselekményt jelent, amivel szemben a több sajtótermékben megjelent közleménynek irodalmi öszszefüggése nem szolgálhat indokul az anyagi bűnhalmazat mellőzésével a cselekmény egységének s illetve folytatólagosságának megállapítására. Tévedlek tehát az alsóbbfokú bíróságok, midőn a jelen esetben cselekményegységet állapítván meg, az an\agi halmazat kimondását mellőzték. Mert hiszen a Btk. 96. §-a mindig alkalmazandó, valahányszor a jogsértő eredmény valamely bűncselekmény törvényes fogalmának keretébe többször beleillik, anélkül, hogy valamely lényelem kétszer vételeit volna a tényálladék értékelésének alapjául, ami pedig az adolt esetben nem történt meg . . . = Halmazat : ugvanazon cikk közzététele többször (BDtár III. 7.. 3S. EH. BHT. 808., 2-21.i"; folytatásos cikkek esetében {BDtár X. II. XI. S8.). 15. Xem ügyfél a bíró a Bu. 17. §-a értelmében akkor sem, mikor a vádlott részéről előterjesztett bírókiíldési kérelmet jelentéssel a Kúriához felterjeszti J ' (Kúria JEH 1926 márc. 19. B L 1382 i 926. sz.) Indokok: . . . A Bv. 17. §-ának értelmezése körül kifejlődött állandó bírói gyakorlat alapján, de különösen figyelemmel e §. 2. bekezdésének szövegére nyilvánvaló, hogy ez a §. csak az ügyfélnek vagy képviselőjének a §. első és második bekezdésében részletesen körülírt nyilatkozataira nézve nyerhet alkalmazást, ellenben nem alkalmazható az eljárt bíró nyilatkozataira vonatkozólag. A kir. törvényszék végzésének indokolásából az vehető ki, mintha H. Ferenc kir. járásbíró — a törvényszék álláspontja