Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 20. kötet (Budapest, 1928)

Büntetőjogi Döntvénytár. is. Oly esetben, mikor az utánzás megrendelése többeknek közös cselekménye, tettestársaságot kell megállapítani. — V. Az arra hivatott közhivatalnok által hivatali hatáskörében a vonatkozó szabályok által előírt alaki kellékeknek megfelelően kiállított útlevél : közokirat. Az ilyen valódi útlevél meghamisítása, avagy ilyen útlevélnek hamis tartalommal való utánzása, habár az költött neveknek aláírásával, de az útlevél aláírására jogosító közhivatalnoki minőség feltüntetésével van kiállítva, a Btk. 391. §-a alá esik. — VI. A Btk. 392. §-ának szigorúbb rendelkezése nemcsak akkor alkalmazandó, amikor a vádlott által célbavett jogtalan vagyoni haszon vagy másnak megkárosítása magában az e célból elkövetett közokirathamisítás tényállódé kában jelentkezik, hanem abban az esetben is, amikor az efféle eredménynek forrása, bekövetkezésének feltételei nem ismerhetők fel ugyan közvetlenül magában a hamis közokiratban, de ez a hamis közokirat közvetve mégis valamely más úton-módon elérhető jogtalan vagyoni haszon vagy károkozás bekövetkezésének előidézésére, biztosítására eszközül szolgálhat s ebből a célból is készült. — VII. A pénzhamisításnál a dolus speciális, az utánzatnak valódi pénz gyanánt forgalomba tételére irányul. Ha a tettes az utánzatot bár szándékosan, de nem ezen különleges cél elérése végett készíti, akkor cselekménye nem a Btk. 203. §-a alá eső bűntett, hanem csak a Kbtk. 55. §-a alá eső kihágás. — VIII. A Btk. 393. §-a alá eső közokirathamisítást a közhivatalnok csak hivatali hatáskörében követheti el. A saját hivatali hatáskörében cselekvés e bűncselekmény tényálladékához tartozó oly személyes tulajdonság, amely a látszólagos felbujtó rovására be nem számítható. Az, aki-