Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 20. kötet (Budapest, 1928)

Tartalommutató. XIX Lap 22. IV. Az 1921 : [II. te. 7. §. második bekezdése csak akkor alkalmazható, ha a nemzetrágalmazás elkövetési módjánál fogva egyáltalában alkalmas arra, hogy valamely külföldi államot vagy szervezetet a magyar állam ellen ellenséges cselekedetre indítson 58 77. Elítélés nemzetgyalázás miatt, mikor a vádlott az államnak az arra hivatott tényezők útján létrejött és mindenkire egyaránt kötelező akaratát: a törvényt, meggyalázó kifejezéssel illette 153 78. Elítélés nemzetgyalázás miatt, mikor a vádlott «minden magyar ember»-re, tehát a magyar állampolgárok összességét kitevő magyar nemzetre használt meggyalázó kifejezést 153 79. A nemzeti nyelv az önálló nemzeti léi legfontosabb megnyilvánulása, amelyben maga a nemzet él. Elítélés nemzetgyalázás miatt, mikor a vádlott a magyar nyelvel megvetésre méltónak nyilvánította 154 80. Az 1921 : [II. tc. 7. §-a nem helyezte hatályon kívül a Bv. vonatkozó rendelkezésen1 és ezért csak oly tényállítások esetében alkalmazható, amelyek általánosító, az állami berendezés és nemzeti életműködés egészére kiható tartalmuknál fogva valóban alkalmasak arra. hogy a magvai állam vagy a magyar nemzet megbecsülését csorbítsák vagy hitelét sértsék. Az a cikk. amely azt állítja, hogy a magyar bíróságok ítéletét nem a pártatlanság és az igazság keresése, hanem a megfertőzött ébredő szellem diktálja, nem országrágalmazás, hanem a magyar bírói testület, az összes magyar kir. bíróságok sérelmére elkövetett rágalmazás 155 1921: XXXI. tC. A munkásbiztosítási bíráskodásról. 23. Munkásbiztosítási kihágási ügynek másodfokú felülbírálása nem a rendes bíróság, hanem a kir. Munkásbiztosítási Felsőbíróság hatáskörébe tartozik . . . r 63 1Í)^4:XIX. tc. A vámjogról. 24. Árunak külföldre kicsempészése mint az 1924: XIX. tc. alá eső vámjövedéki kihágás. 63