Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 20. kötet (Budapest, 1928)

Tartalomm utató. xm Lap 1896: XXXIII. tc. A bűnvádi perrendtartásról. (Bp.> 47. §. 9. II. Mihelyt a sértett teljes korúvá lett, ezt követően már a Bp. 47. §-a értelmében az apja nincs jogosítva helyett*• a vád képviseletében eljárni 25 327. §. 8. Az ítélet indokolásában fel kell ugyan sorolni azokat az okokat, amelyek a főtárgyaláson tett, de elutasított indítványok felett való határozat hozásánál irányadók voltak, a határozathozatal megismétlését azonban a Bp-nek sem 327. sem 328. §.-a nem írja elő 25 383. §. 9. I. Oly esetben, mikor a kir. törvényszék ítélete ellen a kii . ügyész fellebbezéssel élt és így a sértettnek nem nyilt joga perorvoslat bejelentésére, úgy még ha a felmentő ítéletben — bízva a kir. ügyész fellebbezésében meg is nyugodott a sértett, az utóbbinak fellebbezési joga nyomban megnyílt, mikor a kir. főügyész a kir. ügyész fellebbezéséi visszavonta -" 388. §. 22. I. A vádlottat és a védőt külön-külön megilleti a semmisségi panasz joga ; úgy a vádlottnak, mint a védőnek megvan az a joga, hogy semmisségi panaszukat írásban különkülön is indokolhassák. Úgy a vádlottnak, mint a védőnek kérelmére meg kell engedni azt, hogy az írásbeli indokolást csak az ítélet kézbesítésétől számított nyolc nap alatt nyújtsák be ; ha tehát mindketten kérik ezt a kedvezményt., akkor mindkettőjüknek meg kell azt adni 57 Bpn. 31. §. 11. A vádlott atyja, ha nem egyúttal törvényes képviselője a vádlottnak, nem tartozik a Bpn. 31. §-ában megjelölt azon személyek közé, akik semmisségi panasszal élni jogosultak 2# 464. §. 10. Oly esetben, mikor a bíróság a vádlottakat a vád alól azért mentette fel, mert hiányzott a törvényszerű felhatalmazás és a kir. ügyész ezen ítélet meghozatala után megszerezte a szükséges felhatalmazást, az eljárást egyszerűen folytatni nem lehet, hanem a Bp. 454. és köv. §-aiban szabályozott módon kell eljárni 2T i