Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 20. kötet (Budapest, 1928)

98 Büntetőjogi Dönt vény tár. tető munkásküldöttség vezetésének elvállalása nem tűntet fel olyan cselekményeket, amelyek a Btk. I. fejezetében meghatározott felségsértés és III. fejezetében meghatározott hűtlenség bűntettének tényálladékét önmagukban véve létrehoznák; mert az elsőrendű alperes cselekménye az olasz és a svájci tárgyalásnál nem irányult arra, hogy valamely terület Ausztriától erőszakkal szakíttassék el, hanem megegyezés útján kívánta a békét terület átengedésével elérni, és mert a béke mellett való tüntetés elmaradt s a munkásküldötlség vezetése nem történt meg. A tényállás III. pontjában foglaltak azonban kimerítik a Bik. 144. §-ának 5. pontjában meghatározott hűtlenség bűntettének a lényálladékát; mert az elsőrendű alperes beszédei a 17. hadosztály parancsnokságának a lényállás fentebbi pontjában ismertelett jelentése szerint nagy hatással voltak a harcoló katonák fegyelmének meglazulására, amiből nyilvánvaló, hogy az elsőrendű alperes segítségére volt az ellenségnek az állal, hogy beszédeivel az Osztrák-Magyar Monarchia fegyveres erejéhez tartozó személyek hűségét megingatta. Támogalja ennek a megállapításnak helyességét Rubint Dezső tábornok «Az összeomlás)) című könyvének (k/k) 77. lapján foglalt az a megállapítás is, hogy a hadseregnél «döntőleg bomlasztó hatást gyakoroltak gróf Károlyi Mihály országgyűlési képviselőnek a magyar parlamentben elmondott beszédei, melyekről a csapatok (1918) október második felében értesültek.)) Annak a megállapításnak a helyességét pedig, hogy a hadseregben a fegyelem meglazult, támogatják azok a tények, amelyek ugyané könyv 78., 79., 80., 81. lapjain s ezzel összhangban az elsőrendű alperes 17. sorszámú előkészítő iratának 277. és köv. lapjain a haderő fegyelmének felbomlásáról és a köteles engedelmesség megtagadásáról fel vannak sorolva. A Nemzeti Tanács megalakításával és működéséve) kapcsolatos IV. alatti tényállás megvalósítja a Btk. 127. §. 2. pontjában meghatározott felségsértés és a Btk. 144. §. 5. pontjában körülírt hűtlenség bűntetteinek lényálladékát. Mert a tényállásban ismertetett proklamációk tartalmából kitűnik, hogy a Nemzeti Tanács programmjának első feladatául azt a célt jelölte ki, hogy «a mai korrupt parlament és kormányrendszer, amelyben az ország nem képviseletét, de ellenségét látja, haladéktalanul eltávolítandó)), kitűnik továbbá, hogy a Nemzeti Tanács ((felhívta az összes külföldi népeket és kormányokat, hogy a Magyarországot érintő minden ügyben, a kormányhatalom helyett a magyar nemzeti tanáccsal keressenek közvetlen kapcsolatot, amely egyedül hivatott ama magyar nemzet nevében beszélni és cselekedni, amelynek vére és munkája tartja fenn Magyarországot; a katonákhoz 1918 október 30-án kibocsátott proklamáció pedig úgy állította be a