Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 20. kötet (Budapest, 1928)

Büntetőjogi Döntvénytár. 95 enlente feltételei országunk megszállását követelnék, hassanak a közvetlenül tárgyaló hadseregparancsnokságok oda, hogy mélyen sújtott országunk megszállása csakis angol vagy francia csapatok által történjék. Az azonnali leszerelés rögtöni végrehajtására minden magasabb parancsnokságnál, csapatnál és intézetnél leszerelési különítmények alakítandók, melyek katonai felszereléseket és mindennemű hadianyagot összegyűjtenek. Az elbocsátandók fegyver, lőszer és felszereles nélkül mielőbb hazairányítandók. Ukrainában levő haderőink további folytatólagos hazairányítása, valamint a leszerelés iránt a keleti hadseregparancsnokság azonnal intézkedjek. Ugyanez áll a Mackensen hadsereg csoportjánál beosztott magyar csapatok, intézetek stb-re vonatkozólag. Az erdélyi csapatparancsnokságnak alárendelt csapatok, intézetek stb., valamint az ország belsejében lévő és érkező csapatok részére külön intézkedéseket adok ki. A végrehajtásról Budapestre jelentést várok». A hadseregfőparancsnokság és az egyes hadseregcsapatparancsnokságok a rendelet kikézbesítését eleinte nem akarták foganatosítani; a következő napon este azonban azt a hadseregfőparancsnokság — az elsőbíróság megállapítása szerint a magyar (kormány és a magyar) nemzet felelősségére utalással — végrehajtotta. (K/K. 117. lapja.) VII. Károly király az 1918. évi november hó 13-án kiállított nyilatkozatban lemondott a magyar állami ügyekben való minden részvételről és eleve elismerte azt a döntést, amellyel Magyarország jövendő államformáját megállapítja. (Az elsőrendű alperesnek 32. sorsz. alatt található IV. jelű előkészítő iratában ennek 5. és 6. lapjain, Garami Ernőnek ((Forrongó Magyarország)) című könyvéből ennek 49. lapjáról vett idézett utolsó bekezdése). VIII. Az 1918. évi november hó 13-án 46. szám alatt felvett minisztertanácsi jegyzőkönyv elsőrendű alperesnek a 17. sorszámú előkészítő irat 391—393.'lapjain foglalt közlése szerint a következőket tartalmazza: «A minisztertanács engedélyével résztvett Hock János a Nemzeti Tanács elnöke. 1. Miniszterelnök úr jelenti, hogy szombaton, azaz folyó hó lü-án a kiegészített magyar nemzeti tanács proklamálni fogja a magyar köztársaságot. Megállapítják Hock Jánossal egyetértésben az ülés progrannnját. Délelőtt 10 órakor a képviselőház és a főrendiház külön ülést tart, amelyen kimondja feloszlását. 11 órakor ülést tart a Nemzeti Tanács Hock János elnöklete alatt. Az ülésen, mint hallgatóság résztvesznek a feloszlott képviselőházi és főrendiházi tagok is. Hock János fogja megnyitni az ülést. Bejelenti, hogy a képviselőház és főrendiház kimondta feloszlását, jelentve azt is, hogy a kormány és a Nemzeti Tanács ettől függetlenül megszűntnek tekintette a régi képviselőházat és főrendiházat. Az elnök azután proklamálni fogja a köztársasági államformát. Azután benyújtja a Nemzeti Tanács intézőbizottságának határozati javaslatát, mely általános felhatalmazást ad a kormányzásra az összes állami hatalmakat reáruházza a kormányra azzal a korlátozással, hogy a határozati javaslatban felsorolt törvényeket azonnal bocsássa ki és gondoskodjék azok végrehajtásáról. A minisztertanács a határozati javaslat megszerkesztésével az igazságügyminiszlert bízza meg, aki azt a Nemzeti Tanácsnak és a kormánynak előzőleg bemutatni köteles. 2. Miniszterelnök úr jelenti, hogy Bécsből értesítést kapott, hogy Habsburg Károly az ország azon zászlósai előtt, akik tőle a királyságról való formális lemondását kérték, aláírt egy ugyanolyan okmányt, amilyent az osztrák-német nemzeti tanács szá-