Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 20. kötet (Budapest, 1928)
7s Büntetőjogi Döntvénytár. a Bv. 1. és 2. §-ai alá eső cselekmények esetében — eltekintve a Bv. 8 , 9., 11. és 12. §-aiban felsorolt esetektől — kizárólag magánérdek forog szóban s ezért az eljárást nemcsak magánindítvány alapján indítják meg, hanem az eljárás főmagánvádra is folyik. Ezzel szemben a Btk. 227. §-a alá eső hamis vád s a Bv. 20. §-a alá eső hatóság előlti rágalmazás (gondatlan vádaskodás) nem csupán magánérdeket sért, hanem sérti a bűnüldöző hatóságok működésének alaptalan megindítása és igénybevétele által a közérdeket is. Kifejezésre jut ez abban a körülményben, hogy mindkét cselekmény közvádra üldözendő, sőt a Btk. 228. §-ában említett esetben az eljárás megindítása is hivatalból történik, tehát ahhoz nincs is szükség a sértett magánindílványára. Ami pedig különösen a Bv. 20. §-a alá eső vétséget illeii, ennek a Bv. 1. §-a alá eső rágalmazás vétségétől való különböző jogi természete abban is nyilvánul, hogy a Bv. 20. §-a esetében a valódiság bizonyítására vonatkozólag a Bv. 13—16. §-ában foglalt rendelkezések nem nyernek alkalmazást. Mindezekből pedig az következik, hogy a Bv. 20. §-a alá eső vétségnek a Bv. 1. vagy 2. §-a alá eső vétségek egyike sem kisegítő (subsidiárius) cselekménye, hanem a cselekményeknek ez a két csoporlja egymástól nemcsak eltérő jogi természetű, de eltérő perkezelést is igényel s így az esetben, ha a Bv. 20. §-a alapján indított eljárásban a Bv. 20. §-át a bíróság — valamely tényálladéki elemnek hiányában — megállapíthatónak nem találja, nem térhet át a Bv. 1. vagy 2. £-ára, mint kisegítő vagy helyettesítő §-okra, hanem a vádlottat fel kell mentenie. Ezekből az okokból törvénysértő a kir. törvényszék ítéletének az a része, amely R. Sándort azért, mert ő P. Taszilót sikkasztás miatt hatóság előtt vádolta, a Bv. 2. ,^-a alá eső becsületsértés vétsége miatt ítélte el. A kir. törvényszék ítéletének az a része pedig, amely az elítélést arra is alapítja, hogy R. Sándor a nyomozást megszüntető határozat ellen folyamodást adott be és a vád képviseletének átvételére jelentkezett, azért törvénysértő, mert a vádlottnak ezek a ténykedései a Bp. által megengedett cselekmények s mert ilyen perbeli jogok gyakorlása önmagában véve becsületsértés tényálladékát meg nem alkothatja. Ezek a perbeli cselekmények járulékos természetűek s osztoznak magának a feljelentésnek jogi minősítésében. Ha a feljelentés a Btk. 227. §-a vagy a Bv. 20. §-a alapján megtorlandó; beleolvad e cselekménvek tényálladékába, esetleg súlyosító kö-