Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 19. kötet (Budapest, 1927)

IV Tartalommutaió. gyakorolt volna a robbantásra kiszemelt épületnél és a robbanás, noha a tettes a zsinórt meg is gyújtotta, csupán azért nem következett be. mert a bombába helyezett gyutacs véletlenül a fojtásra használt petroleumos rongy ráncai közé került. Gyilkosság kísérletének megállapítása, mikor a vádlott dinamonnal töltött kézigránátot küldött a megölni szándékolt személynek, olykép, hogy a gránát dobozokba volt beszerelve, amelyeknek széthúzása esetére a gránát felrobbanik, ez az eredmény azonban azért nem következett be. mert az azokat átvevő személyek az egymásba illesztett pléhdobozokat azok gyanús külalakja miatt nem húzták szét 66 V. FEJEZET. A részesség. 69—70. §-ok. 4. Gyilkosságra felbujtó az, aki az ú. n. tanácsköztársaság idején mint a rögtönítélő forradalmi törvényszék tagja, halálbüntetést megállapító ítélet meghozásában részt vett .... 7 87. Aki a sértettnek fondorlattal történt megtévesztésében részt vesz, nem bűnsegéd a csalásban, hanem tettes 12t> 102. I. A Btk. V. fejezetében meghatározott bűnösségi formák jogi határvonala az, hogy akik a bűncselekmény törvényes tényálladékát megvalósító döntő tevékenységet végzik, azok az okozat (az eredmény) létesítő okait valósítják mejj; (tettes, társtettes) : akik pedig a törvényes tényálladékot megvalósító tevékenységen kívül állva a bűncselekményre vonatkozó konkrét elemeket létesítenek, lelki vagy tárgyi eredményeket hajtanak végre, azok a bűncselekmény feltételeit állítják elő. akik segédek, ha a döntő tényező érvényesülését csak előmozdítják vagy felbujtók, ha a bűncselekményt megvalósítóban a bűnös szándékot, elhatározást felébresztik s azt megérlelik, ami által elhatározó hatást gyakorolnak. A felbujtó' a tettes szándékának felébresztésén, a tettes elhatározására vonatkozó döntő hatáson kívül — lehet azonban bűnsegéd is, ha az elhatározó rábíráson felül még más, a tényálladék megvalósításának körén kívül eső, előmozdító, könnyítő feltételt létesít. B két tevékenységi kategória ilyenkor a súlyosabban, a felbujtásban egységgé olvadt. De lehet a felbujtó egyszersmind társtettes is, ha reábírást betetőző oly tényálladék megvalósításához szükséges cselekményt végez, amely az okozatosság egy részévé válik, amely az okozatnak okává lesz. Ilyenkor az egységes felelősség a tettestársaság megállapításában nyer büntetőjogi kifejezést, mert a bűncselekmény egyik benső szervei okává válás magába olvasztja a magán a tényálladék megvalósításán kívül álló reábírás feltételét is : vagyis az okként jelentkező tárgyi elkövetés magába foglalja a feltét élként szereplő döntő lelki ráhatást is. A társtettesség megkívánja azt, hogy a bűncselekményt megvalósító döntőt tevékenységben a társtettesek szándéka egyetértő, egységes és kölcsönös legyen, a bűncselekményt megvalósító tevékenységet magát pedig az egymás tevékenységét és az eredményt akaró együttesség vagy közösség jellemezze. Úgy, hogy a társtettes cselekménye legalább is a bűncselekmény kísér-