Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 19. kötet (Budapest, 1927)
4-j Büntetőjogi Döntvénytár. 9. $-a első bekezdésének 4. pontjában előirt felhatalmazást a kir. igazságügy miniszter adja meg. (Kúria 1925 nov. 17. B I. 4200/1925. sz.) Indokok: A kir. Kúria hivatalból észlelte, hogy a bűnvádi eljárás megindításához szükséges felhatalmazást az adott esetben a budapesti kir. büntetőtörvényszék elnöke adta meg a kir. ügyésznek. A sértettként fellépett P. Károly azonban az irányadó való tényállás szerint a vádbeli cselemény elkövetése idejében kir. törvényszéki állandó hites szakértő volt, mely körülménynél fogva P. Károly az 1871: VIII. tc. 2. §-ának f) pontja értelmében bírósági hivatalnoknak tekintendő. Ehhez képest a vád alapjául szolgáló rágalmazás vétségének üldözhetésére a Bv. 9. §-a első bekezdésének 4. pontjában előírt felhatalmazást az ugyanazon törvényszakasz második bekezdésének 4. pontja szerint csakis a kir. igazságügyminiszter volt jogosítva a kir. ügyésznek megadni. Minthogy pedig ezek szerint a vád emelhétéséhez szükséges törvényes felhatalmazás hiányzik, ennélfogva — figyelemmel a Bp. 4. §-ának rendelkezésére is — az e nélkül eljárt alsóbíróságok ítéletét a rendelkező rész értelmében megsemmisíteni és a törvénynek megfelelő ítéletet hozva, a vádlottat a vád alól felmenteni kellett. 40. Az 1921: HL tcikk 5. §-a első bekezdésében meghatározott vétséget követi el, aki korcsmai táncmulatságon Kún Bélát éltette. (Kúria 1925 nov. 11. B I. 1256/1925. sz.) indokok.... AZÍ alsóbíróságok által valónak elfogadott tényállás szerint a vádlottá korcsma udvarán rendezett táncmulatságon, ahol több személy volt jelen, italozás közben s részben ittasan az asztalra csapott, majd azt kiáltotta: «Éljen Kún Béla!» Köztudomású tény, hogy 1919. évben Kún Béla volt az ú. n. tanácsköztársaságnak elnöke, amely elnökének irányítása mellett a legdurvább erőszakkal rombadöntötte Magyarország ezeréves alkotmányát és megsemmisítette az állami és társadalmi rendet. Midőn tehát vádlott, aki teljes tudatában volt Kün Béla ténykedéseinek, ezt, mint ilyen felforgatót, nyilvánosan és tüntetően éltettte, ezzel azonosítva önmagát Kún Béla ténykedéseivel, annak nyilvánosan történt éltetésével a jelenlevőket a Kün Béla által képviselt elvekhez való csatlakozásra s ekként az állam és társadalom törvényes rendje ellen izgatta.