Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 19. kötet (Budapest, 1927)

34 Büntetőjogi Döntvénytár. (Kúria 4925 nov. 25. B I. 4347/1925. sz.) Indokok: ... A perorvoslattal élők még a pénzbeli elégtétel­nek túlságosan magas összegben való megállapítása miatt is éltek semmisségi panasszal, mely utóbbi tehát a St. 56. §-a első be­kezdésének 1. tételén alapul. Figyelemmel arra, hogy vádlott a szóbanforgó cikkeket az ellene indított bűnvádi eljárás okozta izgalom hatása alatt írta, a kir. Kúria nézete szerint a vádlottra a másodbíróság által kiszabott büntetés — és annak vagyoni viszonyait is tekintve — a reá kirótt vagyoni az elsobírósági ítélet rendelkezéseit találta a vádlott bűnössége foká­val, nemkülönben vagyoni és kereseti viszonyaival arányban álló­nak, miért is a kir. ítélőtábla ítéletének ezeket a részeit megsem­misíteni és a törvénynek megfelelő ítéletet hozva, ezen részeiben a kir. törvényszék ítéletét hatályába visszahelyezni kellett. . . 29. A St. í8. §. utolsó bekezdésének helyes ér­telme szerint a St.-ben megállapított különleges el­évülési határidők irányadók a sajtópernek minden szakában s a Btk.-ben meghatározott elévülési határ­idők figyelembe egyáltalában nem jöhetnek. Az el­járásnak ezen különleges határidőn belül bármely személy ellen történt folyamatba tételével az eljárás vaíamennyi felelős személy ellen meg indítottnak s az elévülés meg szakított nak tekintendő. Ha tehát az előző feleletre nem vonható, az ennek kiderülésétől számított hat hónap, illetve két év alatt felelősségre vonható a következő személy. Indokok: A kir. ítélőtábla vádlottat a Bp. 326. §. 3. pontja alapján azért mentette föl, mert a vizsgálóbírónak 1920 május 26-án kelt végzésétől 1921 március 26-án tett intézkedéséig több mint hat hónap telt el anélkül, hogy a vádlott, mint a «Pápa és Vidéke)) című időszaki lapban «A szemétdombon)) kezdettel közzétett cikk szerzője ellen az elévülés félbeszakítására alkalmas bírói határozat hozatott vagy intézkedés tétetett volna. A semmisségi panasz írásbeli indokolása szerint ez az állás­pont azért téves, mert az említett lap felelős szerkesztője ellen a cikk megjelenésétől számított hat hónapon belül az eljárás folya­ezekre vonatkozóan a kir. Kúria (Kúria 1925 dec. 2. B I. 3683/1925. sz.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom