Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 19. kötet (Budapest, 1927)

12 Büntetőjogi Döntvénytár. intézkedés megsértése, külön bűncselekményt alkotna, "melynek tényálladékához a bekövetkezett testi sérülés egyáltalán nem tartozik. Ezeket a panaszokat tehát, mint alaptalanokat, el kellett utasítani. 9. A Btk. 174. §-ának első tétele nem ír elő egy meghatározott, tényleg elkövetett büntettet vagy vétséget, hanem elegendő, ha a tettes a törvény által bűntettnek vagy vétségnek nyilvánított valamely cselekményt akár általánosságban is magasztalni. (Kúria 1926 jan. 12. B 1. 4321/1925. sz.) Indokok : . . . Alapos a kir. főügyésznek a másodbírósági ítélet felmentő része ellen, a Bp. 385. §-nak első a) pontja alapján használt semmisségi panasza. A kir. ítélőtábla ugyanis a Btk. 174. §-ban meghatározott bűncselekménymagasztalás vétségének vádja alól azért mentette fel a vádlottakat, mert szerinte a hivatkozott törvényhely egy meghatározott tényleg elkövetett bűncselekmény magasztalását kívánja meg ahhoz, hogy a vádbeli bűncselekmény létrejöjjön, holott az adott esetben egy tényleg megtörtént ily bűncselekményről nem lehet szó, de meg magasztalás sem volt, mivel a szóban forgó előszó csak filozófiai alapon, egész általánosságban tárgyalja a gyilkosságot. Ez az érvelés és törvénymagyarázat azonban téves. A Btk. 174. §-ának első bekezdésében ugyanis két büntetendő tényálladék állapítlatik meg. Az egyik : «a törvény által bűntettnek vagy vétségnek nyilvánított cselekményének a Btk. 171. §-ában meghatározott módon való magasztalása és a másik : «valamely bűntett vagy vétség elkövetőjének annak elkövetése miatt azon módon» való feldícsérése. A fennforgó esetben az első sorban említett tényálladék a vád alapja. Ebben az esetben pedig kifejezetten és egész általánosságban a ((törvény», tehát a magyar büntető törvények által bűntettnek vagy vétségnek nyilvánított cselekmény magasztalásáról van szó, ellentélben a ((valamely)) bűntett vagy vétség elkövetőjének feldicsérésével, mely utóbbi esetben a dolog természeténél fogva és illetve a most idézett törvényszöveg értelmében csakugyan egy tényleg elkövetett bűncselekmény elkövetőjének feldícsérése a tényálladéki ismérv. Az első helyen említett szöveg tehát a magyar állam akaratának : a törvénynek tiszteletben tartását védi és mivel a magyar