Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 19. kötet (Budapest, 1927)

Büntetőjogi Döntvénytár. Tekintenél erre, valamint vádlottnak a törvényszéki orvosok bizonyítványai állal igazolt betegségére és arra a körülményre, hogy az anyagi halmazatban álló cselekmények egyikét a kir. Kúria enyhébben minősítette, a kir. Kúria vádlott büntetését a rendelkező részben megállapított mértékben találta kiszabandónak. Az említett orvosi bizonyítványoknak tartalmánál fogva a kir. Kúria a védő kérelme folytán indokoltnak találta vádlott részére a Btk. 41. §-ában megjelölt kedvezmény megadását is. Minthogy a kir. Kúria a hivatali titok elárulásának vétségét meg nem állapította, a semmisségi panaszoknak csupán erre vonatkozó s a Bp. 384. §. 9. pontjára alapított része s minthogy az ítéletnek részben megsemmisítése folytán a kir. Kúria új büntetést szabott ki, a semmisségi panaszoknak a büntetés kérdését érintő a Bp. 385. §. 2. és 3. pontjaira alapított részei is tárgytalanokká váltak. 2. A Hv. ben megállapított bűntett esetében a Btk. 92. §-ánctk alkalmazása csakis a kiszabott szabaaságbüntetéssel hozható kapcsolatba, anélkül azonban, hogy a cselekmény bűnletti tényálladékára bármi hatással uolna; ezért a Hu. 13. §-ában előírt mellékbüntetést korrekcionalizáció esetén is ki kell szabni, de természetszerűen csupán a Btk. .37. §. második bekezdésének első tételében meghatározott tartamban, amely mellékbüntetés csakis a Btk. 54. §-ának második bekezdése értelmében mellőzhető. (Kúria 192S okt. 27. B I. 108/1925. sz.) Indokok.... Hivatalból észlelte a kir. Kúria, hogy a másodbíróság abból az okból, mert a vádbeli bűntett a Btk. 92. §-ának alkalmazása folytán vétségnek minősíttetett, az elsőbírósági ítélet vonatkozó rendelkezésének megsemmisítésével a HV. 13. $-a szerinti mellékbüntetést mellőzte. A kir. Kúria ezt az ítéleti rendelkezést tévesnek találta. A Hv. 13. §-ának igazi értelme ugyanis az, hogy a szóbanforgó mellékbüntetés az 1914 : XL tc.-be ütköző mindazon bűncselekmények esetében alkalmazandó, melyek a törvény értelmében bűntett lényálladékál foglalják magukban. Minthogy pedig a Btk. 92. §-ának alkalmazása csakis a vádlottra kiszabott szabadságbüntetéssel hozható kapcsolatba : ennélfogva ez a törvényszakasz sohasem változtathatja meg magának a bűncselekmény bűntetti jellegét, hanem pusztán csak az ezen bűncselekmény miatt ki-