Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 19. kötet (Budapest, 1927)

XX Tartalommutató. Lap 64. A becsületsértés vétsége miatt elítélt vádlottnak a büntetés alól az 1911 : \U. te. (Bv.) IS. §-a alapján történt felmentése és illetve e felmentésnek ugyanazon törvényhely ellenére való megtagadása miatt a Bp. 385: §-ának "2. pontja alapján semmisségi panasznak van helye 86 7."). 1. Az a nyilatkozat, hogy a/ eljáró bíró «hajlamos» a/, egyik alperessel szemben, nem csupán becstelenítő, lealacsonyító vagy megszégyenítő kifejezés, nemcsak a hatósági tag eljárását sértő kitétel, hanem az eljárt bíró személyére és bírói működésére vonatkozó oly tényállítás, mely a Bv. 1. S-a alá esik. — II. Amennyiben a fél részéről az eljárt bíró ellen használt aggályossági kifogás a rágalmazás vétségének megállapítására alkalmas tényállítással történik, ez a körülmény az illetőnek büntetlenséget nem biztosít 111 77.1. Az a nyilatkozat, hogy bizonyos összegű pénz befizetése ellenében gyógyszertárjogot ki lehet járni : a m. kir. népjóléti és munkaügyi minisztériumnak a gyógyszertári jogok adományozási tárgyában eljárni hivatott tagjai sérelmére elkövetett rágalmazás. — II. A híresztelő a Bv. 16. §-a alapján nem mentesül, ha bizonyítja, hogy előtte tényleg állítottak rágalmazó tényt, neki éppúgy, mint a tényt állítőnak azt kell bizonyítania, hogy maga az állított tény való ... 115 90. A Bv. :>. §. 3. pontjának alkalmazásában nemcsak az a rágalmazás aljas indokú, melyet anyagi természetű ok, önző érdek keltett ('létre •. az emberi cselekvések aljassága az erkölcstelenség, a jellemtelenség mélységeiből anyagi érdektől nem befolyásolva is kitör 128 91. A tényállítás rágalmazó voltának nem kell határozottnak, szembeötlőnek, leplezetlennek lennie ; fennforoghat rágalmazás akkor is, ha az csupán a sorok között bnjkálva, sejtetés, célzás alakiéiban, tehát nem nyíltan, hanem álarc alatt jelentkezik. .". . 129 93, A Bv. 3. §. második bekezdésének 1. pontjában meghatározott nyilvános rágalmazás vétsége nem a kir. járásbíróság, hanem a kir. törvényszék hatáskörébe tartozik 132 95. 1. A fegyelmi bíróság tagjai azokért a megállapításokért, amelyeket a bíróság ítéletében a fegyelmileg vádlott személyére, magatartására vonatkozólag a fegyelmi üggyel összefüggésben tesz, rágalmazás vagy becsületsértés miatt felelősségre nem vonhatók 133 103. A felhatalmazó nem korlátlan ura a pernek. Csupán ahhoz van joga, hogy a- felhatalmazás megadásával vagy megtagadásával pozitív vagy negatív irányban döntsön a felhatalmazás visszavonásának nincs helye 157 105. I. A vádlott szóbeli rágalmazást követett el. utóbb a rágalmazó nyilatkozatot sajtó útján közzétette ; az a felhatalmazás, amely kifejezetten csak erre az utóbbi bűncselekményre vonatkozik, az elkövetés helyére, idejére és módjára nézve különböző szóbeli rágalmazásra kiterjedőnek nem vehető. •— II. A Bv. 17. §-ának második bekezdésében meghatározott bűnösséget kizáró ok csakis a peres eljárás keretébe tartozó percselekmény során beadott ügyiratban előterjesztett tényállításokra vonatkozik, a tárgyaláson kívül készített, a peres eljárás keretébe nem tartozó beadványban tett nyilatkozatokra azonban nem terjed ki 161