Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 19. kötet (Budapest, 1927)

470 Büntetőjogi Döntvénytár. ahhoz, hogy az indítványt joghatályosan megtehesse és pedig megtehesse azt — a Blk. 114. §-a értelmében a törvényes képviselő viselkedésétől függetlenül az alatt a három hónap alatt; amely időt a Btk. 112. §-a neki biztosított, A megállapított tényállás szerint pedig T. Mária sértett 1924. évi november hó 6-án töltötte be 16. életévét; így ő magánindítványát eltol a naptól számított három hónap alatt már joghatályosan előterjeszthette; a mit 1925. évi január hó 24-én, tehát 16 éves életkorától számítolt három havi határidőn belül meg is tett, Vitás lehet ugyan, hogy amennyiben ez a sérteti a bűncselekményről és annak elkövetőjéről jóval előbb, a bűncselekmény elkövetése napján — 1924 április 28-án már értesült — az ő indítványozási joga nem enyészett-e el a Btk. 112. f-ára figyelemmel addig, amíg ez a sértett a 16. életévét betöltötte; amely esetben őt a törvény az indítvány előterjesztésétől végkép elzárta volna. A kir. Kúria megítélése szerint azonban éppen mivel T. Máriát addig, amíg ő a 16. életévét betöltötte, a törvény rendelkezése zárta el attól, hogy indítványát megtehesse — a fennt előadottakra figyelemmel — a tudomásvétel időpontja e sértettre nem jöhet itt figyelembe, hanem ő reá vonatkozóan az az irányadó, hogy neki a törvény szerint mikor nyilt meg a joga a magánindílvány előterjesztéséhez. Ez pedig akkor következett be, amikor ő a 16. életévét már betöltölte. 11. A vádba tett kerítés bűntettét illetően pedig a kir. ítélőtábla e vád alól azért mentette fel V. Józsefné vádlottat — az ítéletében idevonatkozólag felhozott indokok szerint — mert ha meg is állapíttatnék, hogy V. Józsefné vádlott T. Mária sértettet perverzitásból azért szerezte meg a férjével való közösülésre, mert ennek a végignézése neki gyönyört okozott, ez esetben is ő semmiféle előny elérése céljából nem cselekedett és így hiányzik cselekvőségéből a kerítésnek egyik tényálladéki eleme, az nevezetesen, hogy ő azt ((önérdekből)) követte el. Ezek szerint a kir. ítélőtábla az ((önérdeket)) egy jelentőségűnek tekinti ((valamely előny)) elérésével. ((Előny» alatt pedig — úgy látszik — inkább csak ((vagyoni előnyt)) ért. De a kir. ítélőtábla további indokolása szerint, ha meg is volna állapítható, hogy V. Józsefné vádlott ezt a cselekményt önérdekből követte el -— terhére a kerítés bűncselekménye külön ebben az esetben sem volna megállapítható, miután ez esetben is V. Józsefné vádlott már fellétlenül előre tudta, hogy T. Mária 15 éves tisztességes hajadon semmiesetre sem fog rábeszélésre sem beleegyezni abba, hogy az ő férjével V. József vádlottal házasságon kívül nemileg közösüljön és hogy ezt a célját elérhesse, feltétlenül erőszakot fog kelleni vele szemben használnia ; ha tehát