Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 19. kötet (Budapest, 1927)
Büntetőjogi Döntvénytár. 137 Ez utóbbi cselekmény nem súlyosabb a Blk. 193. és 195. §-ában illetőleg ennek utolsó bekezdésében meghatározott és két évig terjedhető fogházzal büntetendő cselekménynél, mert a súlyos testisértés vétségének büntetését a pénz mint mellékbüntetésen kívül egy évig terjedhető fogházban állapítja meg a törvény. Ezekre való tekintettel a kir. Kúria az alsóbbfokú bíróságok ítéleteinek a vádlott cselekménye minősítésére és ezzel kapcsolatban a vádlott büntetése kiszabására vonatkozó részét, mint a vádlottra sérelmes rendelkezést, megsemmisítette, s a törvénynek megfelelő új ítéletet hozott . . . A vádlott cselekményét a kir. Kúria kétrendbelinek azért állapította meg, mert a vádlott két egyénnek érdekeit sértette meg, így anyagi halmazat esete forog fenn. 97. A Btk. 336. §. 6. pontjában említett tolvajszövetség alakításához két személynek közös elhatározása elegendő. „, , (Kúria 1926 jún. 9. B III. 1411/1926. sz.) Indokok : ... A jogegység irányítása céljából megjegyzi a kir. Kúria, hogy téves a kir. ítélőtáblának az a jogi megállapítása, hogy a Btk. 336. §. 6. pontjában említett tolvajszövetség alakításához kettőnél több személy elhatározása szükséges; téves pedig azért, mert a Btk. 336. 3. pontja maga is két vagy több személyt említ és másfelől a Btk. 132. §-ában foglalt és a joghasonlatosságnál fogva alkalmazható törvényes magyarázat is a szövetség létrejöttéhez két személynek közös elhatározását elegendőnek jelenti ki. 98. A megferlőztetés büntette hivatalból üldözendő, ha a vádlott a sértett leánynak anyjával ágyasságban és közös háztartásban élt és ennek a közös háztartásnak a sértett is tagja volt. (Kúria 1926 máj. 26. B II. 6954/192Ö. sz.) indokok: A valóknak elfogadott tények szerint a vádlott a sértett anyjával közös háztartásban élt és ennek a közös háztartásnak a sértett is tagja volt. Ebből következik, hogy a sértett — különös tekintettel az ő kiskorúságára is — nemcsak anyjának, hanem egyúttal a vádlottnak is, mint a háztartás fejének a gondozása és felügyelete alatt állolt. Minthogy pedig a Btk. 239. §. 3. pontja és a Btk. 235. §. 2. pontja szerint ilyen esetben a bűnvádi eljárás hivatalból indítandó meg, ennélfogva a kir. ítélőtábla tévedett a törvény alkal-