Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 19. kötet (Budapest, 1927)

xn Tártai ommutató. tása végett érőszakot használt. — II. A törvény a könnyű testi sértést a rablással egységes cselekménybe nem foglalja, e vétség az állandó bírói gyakorlat szerint is mindenkor a rablással anyagi halmazatban álló módon külön bűncselekményként állapíttatott meg 1 7£ XXVIII. FEJEZET. A sikkasztás. 355. §. 22. Sikkasztást követ el a haszonbérlő, aki élő gyümölcsfákat kivágott és azokat saját céljaira felhasználta 27 XXXI. FEJEZET. A csalás. 386. §. 114. A Btk. 386. S-ában meghatározott bűncselekményben bűnös az adós. aki hitelezőjének megkárosítása végett harmadik személytől járó oly követelését, melyet saját hitelezőié lefoglaltatott, a foglalásról való értesülés után, de mielőtt a letiltó rendelvény az ő adósához érkezett volna, felvette 174 XXXII. FEJEZET. Okirathamisítás. 391. §. 7. A közokirathamisítás a Btk. 391. §-a értelmében be van végezve a közokirat meghamisításával vagy hamis közokirat készítésé vei. E bűncselekmény tényálladékához tehát nem tartozik az, hogy a hamis közokiratot a tettes fel is használja. Ha a tettes a hamis közokiratot használja is, ez már olyan többletcselekmény, amely ha a Btk. más valamely tiltó rendelkezésébe ütközik, az ott körülírt bűncselekmény tényálladékát valósítja meg. anyagi halmazatban a közokirat hamisít ássál ÍO -100. §. 108. A Btk. 100. §-a alá esik és pedig e §. 2. bekezdése szerint minősül a vádlottnak az a tette, hogy valótlan adatok bemondásával szegényjogon való perlés céljára oly tartalmú helyhatósági bizonyítványt eszközölt ki magának, amely szerint neki sem ingó sem ingatlan vagyona nincsen, állami egyenes adót nem fizet, jövedelme pedig nem tesz ki többet, mint a helyben szokásos napszám, holott a vádlottnak háza és földje volt 165 XXXV. FEJEZET. A csalárd és vétkes bukás. 414. §. 106. Vétkes bukás vétsége (Btk. 414. §. 3. pontja) esetében az a körülmény, hogy a vádlott a hitelezőit utóbb kielégítette és