Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 19. kötet (Budapest, 1927)

132 Büntetőjogi DöntvénytárAz 1918—1919. forradalmi időkben, majd ezt követőleg a bíróságok — e megjelölés helyett — a magyar törvényekre hivatkozással, illetve jelenleg is a «magyar állam nevében)) hozzák meg ítéleteiket, miáltal különösképpen kifejezést adnak, hogy a magyar állam szuverén akaratát képviselik. Mivel a hivatkozott bírói ítélet, ezzel ellentétben, a román állam szuverénilására utal, ezáltal a Bp. 327. §. 1. pontja és utolsó előtti bekezdése értelmében hivatalból figyelembe veendő semmisségi okot létesített . . . 93. A Bv. 3. §. második bekezdésének 1. pontjában meghatározott nyilvános rágalmazás vétsége nem a kir. járásbíróság, hanem a kir. törvényszék hatáskörébe tartozik. (Kúria 1926 jún. 8. B III. 2766/1925. sz.) Indokok: . . . Alaptalan a Bp. 384. §. 4. pontja alapján a hatáskör hiánya címén emelt semmisségi panasz. Alaptalan pedig a kir. ítélőtábla ítéletében kifejlett és a kir. Kúria által is elfogadott abból a helyes indokokból, hogy a Btk. 259. §-ban meghatározott rágalmazás vétsége, a jelenlegi vád tárgyául szolgáló vétség előzője, az 1897: XXXIV. tc. 16. §-a szerint a kir. törvényszék hatásköréhez tartozott. Minthogy pedig a Bv. 35. §. első bekezdése áltat a Btk. 259. §-a hatályát vesztette s e törvényhely második bekezdése pedig azt rendeli, hogy ahol más jogszabály a hatályon kívül helyezett rendelkezésre hivatkozik, a Bv.-ről szóló törvény megfelelő rendelkezését kell érteni, ennélfogva a Btk. 259. §-a helyébe lépett a Bv. 3. §. második bekezdésének 1. pontjára vonatkozóan és a helyettesítés más irányü törvényi rendelkezés hiányában magával hozza a hatáskör átháramlását is. Törvényes tehát a kir. ítélőtáblának az a jogi álláspontja, hogy a Bv. 3. §. második bekezdésének 1. pontjában meghatározott nyilvános rágalmazás vétsége nem a kir. járásbíróság, hanem a kir. törvényszék hatáskörébe tartozik. 94. A Hv. 2. §-ában említett erőszaknak kizárólag az eljáró hatósági személy ellen nem kell irányulnia, irányulhat az dolgok ellen is, csak alkalmasnak kell lennie arra, hogy az akadályozás beálljon. __ . (Kuna 1926 jún. 1. B III. 2299/1925. sz.)