Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 19. kötet (Budapest, 1927)

126 Büntetőjogi Döntvénytár. gyengítését eredményezheti. A vádlott kijelentései pedig erre feltétlenül alkalmasak voltak. Ezekkel a vádlott az újoncok elébe tárta azt, hogy a sorozás kérdését úgy is el lehet intézni, hogy ne kelljen bevonulni s bolondok volnának, tehát nevetséges színben tüntette fel azt, ha az újoncok mégis bevonlnának. Vádlott e kijelentéseinek nem lehetett más értelmük és céljuk, mint az, hogy az újoncokat lebeszélje a bevonulásról vagyis arra csábítsa, hogy a bekövetkező behívásnak ne tegyenek eleget. Az újoncokat — saját vallomásuk szerint — ezek a kijelentések fel is izgatlak úgy annyira, hogy nem vonultak be szívesen. A vádlottnak tehát sikerült is az újoncokban a katonai behívó paranccsal szemben való engedelmesség érzetét — habár csak átmenetileg is — megingatni. Az, hogy a csábítás eredményre tényleg nem vezetett, nem akadálya az 1921 : XLIX. Ic. 31. §. második bekezdése alá eső vétségnek. Minthogy ezek szerint a vádlott cselekménye e vétség összes tényálladéki elemeit kimeríti, a kir. ítélőtábla ítéletét megsemmisíteni és a törvénynek megfelelő ítéletet hozni kellett. 87. Aki a sértettnek fondorlattat történt megtévesztésében részt vesz, nem bűnsegéd a csalásban, hanem tettes. „, , (Kúria 1926 jún. 23. B III. 3003 1926. sz.) Indokok: ... A kir. főügyész semmisségi panasza alapos. A vád tárgyául szolgáló csalásoknak egyik főalkotóeleme a fondorlatos tévedésbe ejtés ugyanis már ott kezdődik, amikor a közönség kifosztására létesített üzletet, mint magas heti kamatot fizető és így tőke elhelyezésre kiválóan alkalmas vállalatot hirdették. Ez pedig az irányadó tényállás szerint a vádlottnak és F. Józsefnek közös ténye. A vádlott egyébként jelen is volt, mikor a hirdetéseikkel fondorlatosan megtévesztett és lépre ment M. József üzletükben megjelent és F. József által tovább tévedésben tartatván, a 14 millió koronát átadta. Minthogy tehát a vádlott a sértett fondorlatos megtévesztésében szintén részt vett s így e csalás elkövetési cselekményét előző egyetértésük szerint társával együtt és közösen elkövette, tévedett a kir. ítélőtábla, amikor a vádlottat a M. József sérelmére eső csalás bűntettében nem mint tettest, hanem mint bűnsegédi bűnrészest mondotta ki bűnösnek. Ezért ebben ítéletének a minősítésére vonatkozó részét a kir. Kúria megsemmisítette és a vádlott cselekményét a törvénynek megfelelően minősítette . . .