Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 19. kötet (Budapest, 1927)

11(5 Büntetőjogi Döntvénytár. A tényállítást előtte L. Jenő telte, ő pedig azáltal, hogy ezt a tényállítást a vádbeli cikkben elmondotta, lényegileg magát a tényt tovább mondta, a nyilvánosság elé dobta vagyis híresztelte. Az a körülmény, hogy az ekként híresztelt tényállítás, mint pletyka fölött magában a cikkben felháborodásának ad kifejezést, vagyis azzal nem azonosítja magát, nem szünteti meg a vádlott bűnösségét, mert a híresztelés lényege éppen az, hogy a híresztelő nem a saját tudomása alapján szól, nem állítja a kijárás vagy vesztegetés lehetőségének tényét, de állítja e lehetőségnek más által történt elmondása tényét. A híresztelő a Bv. 16. §-a alapján nem mentesül tehát, ha bizonyítja, hogy előtte tényleg állítottak rágalmazó tényt, neki éppúgy, mint a tényt állítónak azt kell bizonyítania, hogy maga az állított tény való. Ezt pedig a vádlott nem tudta, de védekezéséhez képest nem is kívánta bizonyítani... 78. A kormányzó nevének meggyalázó kifejezéssel kapcsolatos használata az államfő iránt tartozó köteles tiszteletnek tudatos megsértése. (Kúria 1926 jan. 26. B I. 5645 1924. sz.) indokok.... A kir. Kúriára irányadó alsóbírósági ítéleti tényállás szerint a vádlott a lakótársaival való összeszólalkozás közben kiáltotta oda ezeknek «ronda Horthy-imádók !». Ebből kétségtelen ugyan, hogy a sértés elsősorban a vádlott lakótársai ellen irányult; ez azonban nem zárja ki a kormányzósértés megállapítását, mert a kormányzó nevének meggyalázó kifejezéssel kapcsolatos használata a kormányzóval szemben is tiszteletlenséget tartalmaz és mert a sértési célzat nem eleme a kormányzósértés vétségének, hanem elegendő a sértést tartalmazó kifejezés tudatos használata vagy ilyen sértő cselekmény tudatos elkövetése és ezzel az államfő iránt tartozó köteles tisztelet tudatos megsértése. A vádlott semmisségi panaszának a Bp. 385. §. 1. a) pontjára alapított része tehát alaptalan. 79. A kormányzósértésnek nem eleme a különös sértési szándék, a sértési célzat, elég a tiszteletlen, sértő nyilatkozat tudatos használata. Sértés kérdés alakjában éppúgy elkövethető, mint állító vagy másféle mondat alakjában.