Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 19. kötet (Budapest, 1927)

106 Büntetőjogi Döntvénytár. 72. Korrekcionalizáció esetében a mellékbüntetést egy évtől csupán három évig terjedhető tartamban lehet kiszabni. (Kúria 4926 febr. 26. B I. 5795/1924. sz.) Indokok: . . . Észlelte a kir. Kúria azt a törvénysértést, hogy noha a kir. ítélőtábla a börtönbüntetés helyett a Btk. 92. §-ának alkalmazásával fogházbüntetést szabott ki s ennélfogva a Btk. 20. §-ához képest a vádlott terhére megállapított s a törvényi minősítés szerint bűntettet képező cselekményt vétséggé fokozta le, az elsőbírósági ítéletnek egyéb részeivel együtt azt a részét is helybenhagyta, mellyel az elsőbíróság a vádlottra mellékbüntetésül kiszabott hivatalvesztést és politikai jogok gyakorlatának felfüggesztését öt évi időtartamban állapította meg. Vagyis a kir. ítélőtábla figyelmen kívül hagyta a Btk. 57. §. második bekezdésének azt a rendelkezését, hogy a hivatalvesztésnek és a politikai jogok gyakorlata felfüggesztésének időtartama vétség esetében egy évtől csupán három évig terjedhet. A Btk. 57. §-ának most idézett rendelkezése ugyanis a bűntettnek vétséggé lefokozása esetében is alkalmazandó, mert a korrekcionalizáció, melynek rendszerét és jogi következményeit a Btk. kifejezetten és részletesen nem szabályozza, a törvény egyes rendelkezéseinek és szellemének megfelelő joggyakorlat szerint nem változtatja meg ugyan a cselekmény jogi természetét s így a cselekménynek jogi természetéből folyó következmények (a büntetési nemek, az indítványi jelleg s a kísérlet büntethetősége) a cselekmény törvényi (bűntetli) minősége alapján állapítandók meg, de a büntetése, melyre való tekintetlel történik viszont a Btk. 20. §-ában foglalt általános szabálynál fogva a korrekcionalizáció, vétségi büntetés és a cselekmény jogi természetéből, vagyis a tényálladék eredeti bűntetti jellegéből nem folyó következmények (elévülés, esetleges jogvesztés időtartama) mindenben a bírói minősítés, a vétség szerint igazodnak. Ezek szerint a szóbanlévő mellékbüntetés kiszabásánál a törvényben megállapított büntetési tétel nem tartatván be, az így megvalósított s a Bp. 385. §-ának 2. pontja alá eső anyagi semmisségi okból, mely e §. végbekezdése értelmében hivatalból volt figyelembe veendő, mindkét alsóbírósági ítéletnek vonatkozó részét hivatalból meg kellett semmisíteni és a törvénynek megfelelő ítéletet hozni. 73. A sajtójogi felelősség rendszerében a felelős szerkesztő felelőssége — szemben a szerzőével —