Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 19. kötet (Budapest, 1927)

400 Büntetőjogi Döntvénytár. désének az a rendelkezése ugyanis, mely az elévülés félbeszakításáról intézkedik, nem tesz különbséget azok közt az okok közölt ami miatt a rendes bíróságok működése szünetelt, amiből következik, hogy akár belső forradalmi állapotok, akár külellenség hatalmi ténye idézte elő a rendes bíróságok működésének szünetelését, az egyaránt létrehozta az itt körülírt elévülés szünetelését, Másrészt a kir. Kúria álláspontja szerint a bíróságok működésének szünetelése nem azon alapon bírálandó meg, hogy egy bizonyos ügyben eljárni a bíróság akadályozva volt-e, viszont szünetelés alatt nemcsak azt kell érteni, amikor a bíróságok bírói munkát egyáltalán nem végezhettek, hanem ezalatt érteni kell mindazt, amikor a bíróság valamely okból általában nem gyakorolhatta teljesen szabadon a magyar jogszabályok szerint való bírói hivatását, tehát amikor ebben akadályozva volt. Ilyen ok volt a kir. Kúria megítélése szerint a szerb ellenséges megszállás is. Ugyanis közismert tény, hogy az ellenséges megszállások jogán a megszállók beleavatkoztak Magyarország megszállott területén, úgy az igazságszolgáltatás, valamint a közigazgatás teendőit ellátó hatóságok jogkörébe is, amivel az említett hatóságoknak akadálytalan, szabad és a magyar törvényeknek megfelelő működését kétségtelenül gátolták. Erre mutat a 60,580/1921. M. E. számú rendeletnek az a megállapítása is, amely szerint a Szerb-Horvát-Szlovén megszállás következtében a megszállt területek a magyar állam fennhatósága alól (ideiglenesen) elszakíUattak, valamint ugyanezen rendelet második bekezdése is. Ezekre való tekintettel állapította meg a kir. Kúria a jelen ügyben azt, hogy az ellenséges megszállás (1918 októbertől — 1921 augusztusig terjedő idő) az elévülést félbeszakította és ehhez képest a Btkv. 108. § ára figyelemmel a jelen ügyben a büntető eljárás megindítását illetőleg folytatását kizáró ok fenn nem forog. 68. Összbüntetés kiszabása fegyházzal büntetendő bűntett kísérlete és börtönnel büntetendő bűntett megállapítása esetében. (Kúria JEH 1926 márc. 19. B I. 1729/1926. sz.) indokok: A kir. törvényszék F. János vádlottat a) a Btk. 232. §. 2. pontja alá eső erőszakos nemi közösülés bűntettének a Btk. 65. §-a szerinti kísérlete és b) a Btk. 233. §-a alá eső szemérem elleni erőszak bűntette miatt a Btk. 232. §. első bekezdése és 233. §-a alapján a Btk. 66., 96. és 99. §-ainak alkalmazásával három évi börtönbüntetésre ítélte.