Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 19. kötet (Budapest, 1927)

Büntetőjogi Döntvénytár. sőbb életközösség feltételezi a házassági hűséget úgy annyira, hogy a házassági hűség megsértése alkalmas arra, hogy okul szolgáljon a házastársak által eredetileg életük egész tartamára kötött életközösség felbontására és megszüntetésére. Kétségtelen tehát, hogy a házastársak mindegyikének kizárólagos joga van a nemi élet tisztaságához, mint a házassági hűség legfőbb követelményéhez ; miért is az, aki a nemi életnek ezt a tisztaságát bármily módon meggyalázza, kétségkívül megsérti a férjnek ehhez való kizárólagos jogát is. Hogy a férjnek ezt a jogát ily vonatkozásban maga a Btk. is elismeri, az kitűnik abból, hogy amikor ezt a házassági hűséget az egyik házastárs szándékosan (házasságtörés) vagy egy harmadik személy csalárd módon (szemérem elleni bűntett) sérti meg, ott a férj, illetőleg házastárs indítványozási jogát világosan kifejezésre juttatja (Btk. 246. és 245. §§.). Nem volna tehát Indokolt, hogy ez a jog éppen akkor ne illesse meg a férjet, midőn a nemi életének zavartalan tisztasága ellen erőszakos támadás intéztetett. De hogy ez a megkülönböztetés milyen kirívó igazságtalanságra vezetne, kitűnik a Btk. 232. §. 2. pontjában foglaltaknak a Btk. 245. §-ával való egybevetéséből. A Btk. utóbb említett §-a szerint ugyanis: ha valaki a férjes nővel őt megtévesztve közösül, akkor a nő férje is jogosult a magánindítványt előterjeszteni; ellenben, ha a tettes ugyanennek a nőnek öntudatlan állapotát használja fel arra, hogy vele házasságon kívül nemileg közösüljön (Btk. 232. §. 2. p.), akkor már a férj nem volna jogosítva mint sértett magánindítványt tenni. Már ez az ellentét is igazolja, hogy a felvetett elvi kérdés a fentebbi értelemben oldassék meg. Az a körülmény, hogy a Btk. 238. §-a a Blk. 245. §-ától eltérően a férjet, mint indítványra jogosítottat, külön nem említi meg, nem zárja ki, hogy a feleségen elkövetett vagy megkísérelt erőszakos nemi közösülés esetében a bűnvádi eljárás megindításához szükséges indítvány előterjesztéséhez a férj joga a törvénynek idevágó általános rendelkezései nyomán a házassági életközösség tartama alatt szintén elismertessék; mert ezt a törvény kifejezetten nem tiltja, ily esetben pedig a törvény hiányosságát a kir. Kúria a törvénypótló, törvénymagyarázó hatalmánál fogva döntvénnyel pótolhatja. Mindezeknélfogva a felmerüli vitás kérdés e határozat értelmében volt eldöntendő. Kelt Budapesten, a kir. Kúria büntető jogegységi tanácsának 1926 május 28. tartott ülésében. A kir. Kúria büntető jogegységi tanácsának 1926 május 28. hozott ezen 16. számú büntető döntvénye az 1926 június 4. tartott ülésén hitelesíttetett.