Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 17. kötet (Budapest, 1925)

Büntetőjogi Döntvénytár. Ü7 osztályával szemben megvető, lesújtó véleményt juttat kifejezésre. A vádlott véleményét olvasói lelkébe akarja átültetni, hogy az őket kihasználó, az élet előnyeit s javait magához ragadó osz­tállyal szemben védekezzenek. Megállapította a kir. ítélőtábla azt is, hogy a vádlott a vádbeli sajtóközleményben sok tekintetben tárgyilagosságot nélkülöző kritikával állítja szembe a zsidók osz­tályát a társadalom többi osztályával. Ennek ellenére a kir. ítélő­tábla bűncselekmény hiánya okából a vádlottat az izgatás bűn­tettének vádja alól azért mentette fel, mert «az említett zsidó osztály ellen való harcra, támadásra a többi osztályhoz tartozókat nem ingerli, vagyis veszélyes indulatok felkeltésére, tettre kész gyűlöletre nem izgat)). A kir. ítélőtábla ítéletében kifejtett ez a felfogás a törvény­ben támasztékot nem talál, az eddig követett állandó bírói gya­korlattal pedig ellenkezik. Az osztály elleni izgatás ugyanis veszélyeztetési bűncselek­mény, amely nemcsak akkor jön létre, amikor a felkeltett gyűlö­let a forrpontig jutott és közvetlenül várható a társadalmi bei­békét megzavaró kirobbanás; hanem megvalósul már ezt meg­előzően akkor is, amidőn az arra alkalmas és nyilvánosan el­hangzott élő szó vagy sajtóközlemény az egyik társadalmi osztály­beliek lelkében a megvetést, az utálatot, szóval a minden fajtájú erős ellenszenvet, ellenséges érzést magában foglaló gyűlöletet felkelthette egy másik társadalmi osztállyal szemben. Ez a törvény helyes értelme és társadalmi békét védő aka­rata, amely nemcsak a közvetlen, már szinte perzselő veszélytől, hanem a még csak támadó, egyelőre távolabbról fenyegető vesze­delemtől is meg akarja óvni a társadalmat. A kir. ítélőtábla ítéletében említett «tettre kész gyűlöletére való izgatás nagyon közel van már a Btk. 171. §-ában említett egyenes felhíváshoz, amely pedig a Btk. 172. §. második bekez­désében meghatározott osztály elleni izgatásnak sem kifejezett, sem szorosan megközelített formájában nem alkotó eleme. Izgatást tartalmaz tehát minden nyilvánosan elmondott be­széd és sajtóközlemény, amelynek tartalma alkalmas arra, hogy más társadalmi osztályt vagy osztályokat megvetésre, gyűlöletre ingereljen. Hogy a gyűlölet egyelőre csendes vagy végkép is az ma­rad, az az izgatás jogi megállapítását nem akadályozza, mert a törvényes tényálladékban csak gyűlöletről és nem fokozást jelentő jelzővel legveszélyesebb formájában kialakult gyűlöletről van szó. Minthogy a kir. ítélőtábla felmentő ítélete az itt részletezett jogi tévedésnek folyománya, s minthogy emiatt a kir. főügyész a

Next

/
Oldalképek
Tartalom