Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 17. kötet (Budapest, 1925)

46 Büntetőjogi Döntvénytár. vény kötelező rendelete folytán jött létre, azonban sem. hatósági, sem általában közhivatalnoki jelleggel nem bír, mint például: a nemzetgyűlés, a törvényhatósági bizottságok és közgyűlések, a közigazgatási bizottságok, a községi képviselőtestületek. (Kúria 1924 márc. 12. B I. 5654/1923. sz.) indokok: ... Az irányadó való tényállásból a kir. Kúria szintén azt a következtetést vonta le, hogy a vádlott az általa használt vádbeli kijelentéssel tulajdon képen az egész rendőri őrszemélyzetet megvesztegethetőséggel és illetve azzal vádolta, hogy K. Anna K. Dénes rendőrt és annak rendőrtársait szeszes italokkal megvesztegette. Minthogy azonban ezen tényállítás vaLóságát illetőn a lefolytatott bizonyítás alapján megállapítod való tényállásból következtetés vonható nem volt, mert hiszen valónak csak az bizonyult, hogy K. Anna egy-két rendőrnek néha valami innivalót vitt, ami azonban még nem egyértelmű K. Dénesnek és az egész őrszemélyzetnek a Btk. 470. §^a szerinti megvesztegetésével; minthogy ekként az adott esetben a Bv. 16. §-a alkalmazásba vehető nem volt: ennélfogva úgy találta a kir. Kúria, hogy az alsóbíróságok a vádlott bűnösségét helyesen a törvény megsértése nélkül állapították meg, mért is a panaszt, mint alaptalant, a Bpn. 36. §-a értelmében el kellett utasítani. Nem kerülte el a kir. Kúria figyelmét, hogy az alsóbíróságok a rendőrőrszemélyzetet törvény által alkotott testületnek minősítették és a Bv. 3. §-nak 2. pontját ezen az alapon alkalmazták. Ez a megállapítás ugyanis téves, mert a törvényben említett «törvény által alkotott testület© alatt oly személyösszességet kell érteni, amely ugyan a törvény kötelező rendelete folytán jött létre, azonban sem hatósági, sem általában közhivatalnoki jelleggel nem bír, mint például: a nemzetgyűlés, a törvényhatósági bizottságok és közgyűlések, a közigazgatási bizottságok, a községi képviselőtestületek stb. A fennforgó esetben azonban, bár szintén személyösszesség a vádbeli bűncselekmény tárgya, hatósági közegekről, tehát közhivatalnokokról van szó, kik mint ilyenek a Bv. 3. §. 2. pontjának 5. tétele alá esnek, a személyösszesség pedig csak súlyosbító körülményül szolgál. Ez a téves minősítés azonban nem szolgáltatván a vádlott sérelmére, annak hivatalból való orvoslása a Bp. 385. §-nak végbekezdésére való tekintettel mellőzendő volt.