Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 17. kötet (Budapest, 1925)

Büntetőjogi Döntvénytár. szerint cselekménye enyhébb megítélését vonná maga után. E törvényhelyek szerint ugyanis az indulatnak (a felindulásnak), ami a vádlottat cselekvésre ösztönzi, <terős»-nek kell lennie, vagyis olyannak, ami a «tudatot elhomályosítja*, a gátló képzetek keletkezését megbénítja. Már pedig az így értelmezett erős felindulás tárgyi alapjául nem fogadhatta el a kir. Kúria a kir. ítélőtábla állal felhozott italos állapotot, a jóval előbb lefolyt szóváltást e és azt, hogy a vádlott hazatérőben a sértett fiát, majd pedig magát a sértettet háza előtt találta, nem pedig annál kevésbé, mert vádiolt a sértett fiát már előzően nemcsak elkergette, de le is fegyverezte, a sértett viszont ekkor semmi olyan magatartást nem tanúsított, amiből a vádlott támadó szándékra következtethetett volna. Ezek, ha váltottak is ki az ittas vádlottnál lelkiizgalmat, nem fokozhatták ezt olyan erős felindulássá, mint amit itt a törvény megkíván ... , — V. 5. BDtár XIV. (5., XIV. 12. és az ott idézett határozatokat. 22. A büntetés felfüggesztésének mellőzése árdrágító visszaélés esetében. L (Kúria 1923 ápr. 11. B II. 7801/1922. sz.) Indokok: . . . Minthogy az 1920: XV. tc.-be ütköző árdrágító visszaélések rendszerint miként a jelen esetben is — a közérdeket sértő nyerészkedési vágyból és kapzsiságból erednek, tehát aljas indokból követletnek el — az ezen törvénybe ütköző vétségeknél a Bn. 1. §-a nem alkalmazható . . . II. (Kúria 1923 ápr. 14. B II. 7797/1922. sz.) Indokok:... Az, hogy a vádlott 75" évet büntetlenül élt át, súlyosító körülmény hiányában már egymaga is annyira nyomatékos enyhítő körülmény, mely a büntetésnek rendkívüli enyhítését indokolja. A kiszabott büntetésnek végrehajtása azonban, mivel az ilyen árdrágító visszaélés a cselekmény természete szerint aljas indokból elkövetettnek tekintendő, a Bn. 2. §-ának 3. pontja szerint nem függeszthető fel . . . == Az ccaljas indok» fogalmának kifejtését I. a Bn. javaslatának minis/.i-eri indokolásában, lg. Jav. Tára VII. 640. I. 23. Gyilkosság bűntettében bűnös az oly terrorcsapat tagja, amelyik egy községnek gépfegyveres tüzeléssel tervszerűen történt ostromlása közben