Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 17. kötet (Budapest, 1925)

Tartalommutató. XXI Lap 1921: III. tcikk. Az állami és társadalmi rend hatályosabb védelméről. 25.1. Az 1921 : III. te. 7. §-ában meghatározott vétség nem sajtóbűncselekmény a St. 32. §-a értelmében, hanem sajtó felhasználásával elkövetett közbűncselekmény, amelynek megtorlásánál nem a St. felelősségi szabályai, hanem az általános büntetőjogi rendelkezések alkalmazandók. — II. Súlyosító körülmény, hogy ez a vádlott ezt a vétséget sajtó felhasználásával követte el„ „ _ _ „ _ _ _ .„ _ _ 34 31. Az 1921:111. tc. 7. §-ában meghatározott vétséget nemcsak megtörténtnek állított valótlan tények állításával vagy híresztelésével lehet elkövetni, hanem olyanokkal is, amelyek, mint a jövő eseményei a lehetőség keretén belül elképzelhetők és teljesedhetők „__„„„„„ „ _ „ „_ _ .„ 44 45. Az 1921: III. tc. 7. §-ában meghatározott vétség nem lévén sajtóbűncselekmény, a bűnügyben félnek nem tekinthető kiadó és nyomdatulajdonos ellenében kizárólag ezen minőségüknél fogva marasztaló ítélet nem hozható __„„„_.__ 66 47. Aki kijelentéseiben a magyar állam megbecsülését csorbító valótlan tényállításokon felül a magyar állam ellen meggyalázó kifejezéseket is használ: csupán az 1921 : III. tc. 7. §-ának első bekezdésébe ütköző vétségben bűnös _.„„„„___ 67 48. Nemzeti színű szalagnak tüntető módon való eltávolítása : mint az 1921: III. tcikk 8. §-a alá eső vétség _ _ _ ~ 68 80.1. Az 1921 : III. tc. 6. §-a alá eső izgatásnak nem tónyálladóki eleme az elkövetés nyilvánossága. — II. Becstelenítő tények állítása mint a fegyveres erő intézménye elleni izgatás eszköze. — III. Agent provocateur tervszerű fellépése mennyiben érinti az elkövető büntetőjogi felelősségét _ „ — ~~ .~ -~ „117 89.1. Az 1921 : III. tc. 7. §-ában meghatározott vétség, ha sajtó igénybevételével követtotett el, sajtóbűncselekmény, amelynek megtorlásánál a St. rendelkezéseit kell alkalmazni. — II. E vétségnek egyik ismérve lévén az, hogy a vádlott által használt tényállítások valótlanok legyenek, a tényállítások valótlansága a vádlottal szemben mindannyiszor bizonyítandó, ahányszor ez az ismérv vita tárgyává tétetett. Valótlan tényállítás az, hogy ebben az országban a jogegyenlőség megszűnt, osztályuralom van, ahol államrendészeti érdek leple alatt, a földmunkásokat kivételes elbánásban részesítik, elnyomják, kiuzsorázzák, rabszolgákká sülyesztik, szabadságuktól megfosztják „_ _ _ 125 1921: XXXIII. tcikk. A Trianonban kötött békeszerződés becikkelyezéséről. 1. A trianoni békeszerződés 76. ij-ában foglalt ú. n. zaklatási tilalom nem biztosít büntetőjogi mentességet annak a magyar állampolgárnak, aki a háború idején az ellenséges román hadseregbe állott be s ott szolgálatot teljesített, majd ezen katonai minőségben részt vett állatoknak gazdáktól fegyveres erővel való elvételében, valamint egy magyar állampolgárnak román katonák által való letartóztatásában és román fogságba való hurcoltatásában _ ._. „„ -_ ~ 1 13.1. A trianoni békeszerződés értelmében ,a magyar állam terű-