Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 17. kötet (Budapest, 1925)

Büntetőjogi Döntvénytár. ennek ti hatóságnak, ebben a tárgyban hozott határozata — * törvénybe cikkelyezett egyezmény erejénél fogva — törvényesnek és minden további nélkül halályosnak tekinlendő. Szeged szab. kir. város tanácsa, a szövetségközi élelmezési bizottság hozzájárulásával, 1919 június 30. napján 17,910/1919. tan. szám alatt hozott halározatával a megengedett célokra, a többek között akként rendelkezett, hogy a szegedi fogyasztó terűiéiről kiszállítani szándékolt árúcikkek után kivileli engedély címén illetéket szed; amiről a vádlottnak, ha korábban nem is tudott volna róla, akkor már, amikor a vámnál feltartóztatják, ludomást kelleti szereznie. Igaz, hogy az erre a határozatra vonatkozó végrehajtási utasítás, írásban a 18,399 1919. tan. számú halározattal csak 1919 július 18. napján lelt kiadva; ebből a határozatból kilünőleg azonban a vámfelügyelő, a végrehajtásra vonatkozólag, már rövid úton utasítva lett arra, hogy minden árúéit, a kiszállításnál, illetéket szedjen abban az eselben, ha a fél pénztári vagy más hivatalos okmánnyal nem igazolja, hogy a kiviteli engedély díját már lefizette. B. Ferenc vámőrnek tehát — aki, mint ilyen, a törvényhatóságnak közügy ellátására hivatott és így szolgálatánál fogva hatósági teendő teljesítésére kötelezett állandó szerve lévén, a Hlk. 461. §-ában foglalt meghatározás szerint közhivatalnoknak tekintendő — kötelessége volt a vádlott feltartóztatása. A vádloltnak e helyütt is irányadó az a tette tehát, mely szerint a vámőrnek 1000 K-t igén, ha a kocsiját a kivilel engedélyi díj beíizelése nélkül tovább engedi, megállapítja bűncselekmény és pedig a Blk. 470. §. első bekezdésébe ütköző megvesztegetés vétségének tényálladékát. A kir. Kúria azonban a Bn. 1. §-ál hivatalból alkalmazta, mert a bünlelés végrehajtásának felfüggesztésétől a vádlott magaviseletére, egyéniségének, életviszonyainak és az eset összes többi körülményeinek figyelembe vételével kedvező hatást vár. Különös méltánylást érdemlő oknak találta ugyanis, hogy a cselekmény csupán alkaimi eltévelyedés volt, mely a vádlott erkölcsi megmentése érdekében szigorúbb megtorlás nélkül hagyható.