Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 17. kötet (Budapest, 1925)

Büntetőjogi Döntvénytár. vádlott terhére nem a bűnpártolás vétségének, hanem a halált okozó súlyos testi sértés bűntettében való bűnsegédi részességnek tényálladéka állapíttatván meg, a Btk. 378. §. alkalmazásának lehetősége fogalmilag ki van zárva. Végül a Bp. 383. §. 3. pontja alapján mind a két vádlott érdekében használt semmisségi panaszok azért utasíttattak el. mert a kir. Kúria K. Pál vádlott javára a beismerést és a büntetlen előéletet enyhítő körülményül nem fogadta el. Ez a vádlott ugyanis bűnösségét nem ismerte be, az 1909. évben pedig hatósági közeg elleni erőszak vétsége miatt 8 napi fogházbüntetéssel büntetve volt. Ami a vádlott javára fennmaradó azt az enyhítő körülményt illeti, hogy ez a vádlott felesége befolyása alatt állott, a kir. Kúria ennek erkölcsi jelentőségei nem tulajdoníthat, mert a család feje a férfi, aki legnemesebb erkölcsi és egyéb kötelességei teljesítését nem mellőzheti csak azért, mert ellene női befolyás érvényesül. Egyébként is ennek az ártalmas női befolyásnak valami különös ténybeli bizonyítékát a kir. Kúria a jelen esetben nem is észleli. Enyhítő körülmény hiánya mellett súlyosító körülmény K. Pál vádlott terhére az, hogy a halált okozó testi sértés szándékos könnyítéséi édes gyermeke sérelmére követte el. K. Pálné vádlott javára a büntetlen előéletében, beismerésében és a kissé korlátozott beszámíthatóságában jelentkező és mérlegelt enyhítő körülmények mellett súlyosító körülmény az, hogy a halált okozó testi sértést ez a vádlott a férje előző házasságából való gyermeken, több éven át tartott rossz és ellenséges bánásmód után kitartással és nagy kegyetlenséggel követte el. Mindkét vádlottat illetően rendkívül súlyosító körülmény végül az, hogy az eset körülményei, a kir. Kúria értékelése szerint, a vádlottak ölési szándékára mutatnak. Ezek szerint a Btk. 92. §. alkalmazására törvényes alap egyik vádlottra nézve sincs. 86. Hivatali sikkasztásban bűnös az a Máv. alkalmazott, aki, miután viselt állásától fegyelmi hatósága által jogérvényesen elmozdíttatott, a viselés végett kapott ruhadarabokat vissza nem adta. hanem elidegenítette. (Kúria 1924 okt. 14. 1669,1924. sz.) Indokok : . . . A való tények szerint a vádlott viselt állásától fegyelmi hatósága által jogérvényesen elmozdíttatott. Szolgá-