Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 17. kötet (Budapest, 1925)

Büntetőjogi Dontvénytár. 149 81. Valamely lap második kiadásában különben is eltérő szövegezéssel újból megjelent közleményért a St. 37. §. 2. bekezdése alapján, mint átvevő, a lap felelős szerkesztője felelős. (Kúria 1924 okt. 14. B I. 2450/4924. sz.) Indokok: . . . Az ítéletnek az 1921 október 25-iki sajtóközleményt tárgyazó része ellen irányuló panasz alaptalan. Az 1921 október 27-iki közleményt illetően azonban a panasz alapos. Való tény ugyanis, hogy a vádlott a szóbanforgó vádbeli eseményről csak 1921 október 25-én adott le a cBihar Népe» című lap számára telefonjelentési, A St. 37. §-ának 3. bekezdése szerinti szerzőnek tehát a vádlott csakis az ezen a napon megjelent sajtóközleményre nézve tekinthető. Ellenben az október 27-én különben is eltérő szövegezéssel újból megjeleni közleményt a lap felelős szerkesztője már az október 25-iki kiadásból vette át, mihez képest az október 27-iki vádbeli szöveg tekintetében az utóbb nevezett tekintendő szerzőnek és pedig, mint átvevő, a St. 37. §-ának 2. bekezdése alapján. Ezen sajtóközleményre vonatkozóan tehát vádlottat bűncselekmény nem terheli. V. ö. Vajkó Pál fejtegetéseit «A St. magyarázatai il9ü.) 177. * kt»v. II. Egységes cikknek folytatásos közzététele is : többség iBDtár XVI. 36.)* 82. A rágalmazásnak nem tényálladéki eleme az állított tények valótlanságának tudata. A valótlanság tudata súlyosbító körülmény. (Kúria 1924 okt. 14. B 1. 250N/1924. sz.) Indokok: . . . Mint alaptalant el kellett utasítani a panasznak a Bp. 385. 3. pontjára alapított részét is, mert a Bv. 1. §-ának nem tényálladéki eleme, hogy vádlott lényállításait azok valótlanságának tudatában tegye meg. Ez igenis súlyosító körülmény volna, mert több, mint amennyit a törvény a rágal- * mazáshoz az alanyi bűnösség szempontjából megkíván. Tényálladéki elem csak az, hogy a vádbeli tényállítások valóságuk esetén, tehát ha a valóság bebizonyítása nem sikerült, a hivatkozott törvényhelyben jelzett következményekkel járjanak, mindegy lévén, hogy az milyen motívumból származott. A törvény épen azért üldözi az ilyen, a valóság szempontjából be nem bizonyított tényállításokat, mert a tettes azokat kellő bizonyítékok hiányában tette és az a tény. hogy állításai valóknak nem bizonyul-