Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 17. kötet (Budapest, 1925)

Büntetőjogi Döntvénytár. Bp. 385. §. 3. pontja alapján bejelentett részét illeti, ez azéri alaptalan, mert a vádlott javára büntetlen előéletében és családos állapotában mérlegelt enyhítő körülmények a tényállítás durva­ságában és a sértett magas hivatali állásában figyelembe vett súlyosító körülményekkel szemben, nem annyira nyomatékosak s nincsenek is oly nagy számmal, hogy a büntetés rendkívüli enyhítését indokolnák. Végül a közvádló semmisségi panaszának azért nincsen alapja, mert a kir. Kúria a K. Jenő vádlott büntetlen előéletén, csalá­dos állapotán, ténybeli beismerésén és nyomban a cselekmény elkövetése után tanúsított őszinte és tevékeny megbánásán felü enyhítő körülményül vette még figyelembe, hogy a vádlott a bűn­cselekményt, bár helytelenül és törvénytudó ember létére rossz­hiszeműen, de mégis védői előterjesztésének hevében, védencé­nek meg nem engedett eszközzel védett érdekében követte el. Továbbá enyhítő az is, hogy a M. Józsefné vádlott által elköve­tett rágalmazás megtorlására és ekként a sértett becsületén ejtett sérelem orvoslására épen a vádlottnak ezen vád tárgyává tett előterjesztése adta meg az indító figyelmeztetést. Ezek az enyhítő körülmények pedig a súlyosító körülményekkel szemben is annyira nyomatékosak és oly nagyszámúak, hogy a cselekményre meg­határozott fogházbüntetés legkisebb mértéke is aránytalanul súlyos lenne. Emellett a jogtudó és művelt vádlottra a kiszabott pénz­büntetés is lesz oly irányító hatással, hogy a jövőben ilynemű törvénysértéstől is tartózkodni fog. 75. A Bv. 19. §-a alapján a büntetés alól való fölmentés csak oly esetben alkalmazható, ha mind­két sértett egyúttal vádlottként is szerepel. (Kúria 1924 okt. 8. B I. 2686 4924. sz.) indokok.... Ebben a vonatkozásban azért alaptalan a sem­misségi panasz, mert a sértett egyesület nem tanúsított jogelle­nes, kihívó vagy botrányt keltő viselkedést (Bv. 18. §.) és mert az egyesület az ő memorandumában nem sértette meg a vádlottat, a vádlott viszonvádat nem is emelt, már pedig a Bv. 19. §-a al­kalmazhatásának az a feltétele, hogy mindkét sértett egyúttal vádlottként is szerepeljen ... 76. Elítélés rágalmazásért. Abból, hogy valaki a Károlyi-forradalom idejében, a háborúvesztés nyo­mában bekövetkezett politikai fordulat áramlatában az akkor uralomra jutott szociális irányt, majd a

Next

/
Oldalképek
Tartalom