Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 17. kötet (Budapest, 1925)

K6 Büntetőjogi Döntvénytár. olyanok is, amelyek a Bp. semmisségi okaiban előképüket nem találják. (Kúria 1924 júri. 4. B III. 2295/1924. sz.) Indokok: ... A semmisségi panasz alaptalan, mert a kir. Kúria is arra a meggyőződésre jutott, mikép az ezen fiatalkorú vádlott ellen alkalmazott intézkedés a fiatalkorú jövőbeli magaviselete és erkölcsi fejlődése érdekében a legalkalmasabb. Botlása elsőízben s 'nyilván rossz társaságba kerülése folytán történt ; a fiatalkorú leány ezután újra szülői oltalom alá kerül, ennélfogva próbára bocsátiatásával a törvény lényeges rendelkezése sérelmet nem szenvedett. Perjogilag különben megjegyzi a kir. Kúria, hogy az eredetileg a Fb. 39. §-ának 1. pontjára alapított semmisségi panasznak a közvádló részéről utóbb a Bp. 385. §. 2. pontjára való vonatkoztatását a maga részéről helyesnek és szükségesnek nem találja. A Bp. 385. §. 2. pontja ugyanis a büntetés kiszabásánál a büntetési tételek és a törvényes büntetési határok meg nem tartásából származó különös anyagi semmisségi okokról rendelkezik s így tárgyánál és kereténél fogva nem vonatkozhatik a Bn. 17. §-ában felsorolt és a fiatalkorúak ellen tehető bírói intézkedésekre, amelyek — különösen a törvényhely \—3. pontjában foglaltak — egyáltalában nem büntetések. De rendszerbeli akadálya is van annak, hogy a Fb. 39. §. alapján bejelentett semmisségi panasz, amelynél egyébként a lényeges jogszabálysértést a bejelentéskor vagy az írásbeli indokolásban konkrétizálni kell, a Bp.-ban felsorolt egyes alaki vagy anyagi semmisségi okokra vonatkoztattassék; mert a Bp.-nak a semmisségi okokat meghatározó és elősoroló rendszerével szemben a Fb.-ról szóló törvény az egyszerű elvi kijelentésnek az elősorolásnál tágabb rendszerét fogadta el, amidőn a Fb. 39. §-ában az érvényesíthető semmisségi panasz keretét úgy állapítja meg, hogy az az anyagi és alaki törvény minden lényeges rendelkezéseinek sérelme miatt használható. A fontos tehát az, hogy van-e sérelem és hogy az a törvény lényeges rendelkezésére vonatkozik-e ; de szükségtelen kutatni azt is, hogy a panaszolt sérelem a Bp.-ben felsorolt alaki vagy anyagi semmisségi okok melyikére vonatkoztatható, mert a ((lényeges» törvénysértések lehetnek olyanok is, amelyek a Bp. semmisségi okaiban előképüket nem találják. ~ «Lényeges» sérelem alatt a Bn. 18. §-ában foglalt rendelkezések megsértését is érteni kell (BDtár VIII. 211.).