Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 17. kötet (Budapest, 1925)

88 Bihitelöjogi Döntvénytál. cselekmény a St. 32. §-a értelmében, ha sajtó igénybevételével követtetett el. (Kúria 1924 szept. 2. B I. 346/1924. sz.) Indokok:. . . N. vádlott és védője azzal érveltek, hogy sajtóbűncselekmény forogván fenn: ennek a vádlottnak a cselekménye nem vonható a fokozatos felelősség keretébe; de különben is N. vádlott a Btk. 374. §-a szerinti vétséget már azért sem követte el, mert a cikk szerzője, önként jelentkezett a hatóságnál. A panaszokat a kir. Kúria mint alaptalanokat elutasította és pedig a N. vádlott panaszának indokolásában felhozottakat illetően azért is, mert az adott esetben (1921 : III. tc. 7. §.) nem lehet szó sajtóvétségről, hanem csak a sajtó igénybevételével elkövetett közbűncselekmény forog fenn; mert továbbá a Btk. 374. §-a szerinti bűnpártolás vétségének, mint járulékos bűncselekménynek, megállapítása akkor sem volna kizárva, ha az alapbűncselekmény csakugyan sajtóvétség volna; mert továbbá a Btk. 374. §-a szerinti tényálladékot a pártoló cselekmény alkalmas volta már kimeríti, tekintet nélkül arra, vájjon a pártolás eredménnyel járt-e az alapbűncselekmény tettesére nézve vagy nem ... = I. Kúria: A Btk. 374. §-ában meghatározott bűnpártolás tényálladékálioz nem tartozik az, hogy a segítség nyújtása eredményes legyen : EH BDtár IX. 218., BDtár XI. 102. — II. Bűnpártoló az, aki a sajtójogilag felelős személy kimentése céljából magát felelős személynek adja ki: Kúria EH BHT IV. 480. — III. V. ö. a jelen kötetben 25. és íb. sorszámok alatt közölt határozatokat és ezekkel szemben Finkey Fcrene fejtegetéseit Jogállam 1924. évf. 325. s köv. II. 59. Időszaki lap szerkesztője a Bp. 572. §-ának 1. bekezdésére való tekintettel legkésőbb a vádirat ellen használt kifogásokban tett nyilatkozattal háríthatja át a felelősséget a szerzőre. A szerkesztőnek a vád alá helyezés után tett az a nyilatkozata, amellyel a szerzőt megnevezte, valamint a szerzőnek a vád alá helyezés után tett az a nyilatkozata, amellyel szerzői minőségét elismeri, a sajtójogi felelősség szempontjából hatálytalan. (Kúria 1924 jún. 17. B I. 475/1924. sz.) Indokok: . . . Ama lapnak, melyben a vádbeli sajtóközlemény megjelent, abban az időben F. István volt a felelős szerkesztője. Utóbbi ezen minőségében felelősségre vonatván, azt a vallomást tette, hogy a vádbeli cikket ő írta és tette közzé. Ehhez képest