Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 16. kötet (Budapest, 1924)

Büntetőjogi Döntvénytár. ;;3 dás elhárítása végett nem volt szükséges a halált eredményezett súlyos ütésre. Testvér a testvér támadása elől lehetőleg kitérni tartozik. (Kúria 1923 ápr. 10. B I. 668/1923. sz.) Indokok: . . . Felül nem vizsgálható tényként azt állapította meg a kir. ítélőtábla, hogy a sértett és a vádlott italos állapotban együtt mentek haza a szőlőből, ütközben a sértett szidalmazta a vádlottat s ennek nejét és ebből közöttük szóváltás támadt, ami közben sértett kapával a vádlott felé ütött, aki az ütést kivédve, kapájával ügy fejen ütötte a sértettel, hogy ezen ütés folytán a sértett meghalt. Ezen tényállásból a kir. ítélőtábla azt a jogi következtetést vonta le, hogy a vádlott a sértett részéről közvetlenül és veszélyesen lévén megtámadva, jogos védelemben ütötte meg a sértettet s ez alapon a vádlottat a Btk. 79. §-a alapján a vád alól felmentette. Ez a következtetés téves. Annak megállapítása, vájjon a vádlott olyan kényszerhelyzetben volt-e, mely helyzetben a sértettel szemben a megállapított tényállás Szerint kellett cselekednie a támadás veszélyének elhárítása végett, a felmerült összes tények és körülmények alapján bírálandó el. Kétségtelen, hogy a sértett támadása vádlottal szemben jogtalan volt, de ez a támadás, mely elől a vádlott könnyűszerrel kitérhetett és ki is tért, nem tekinthető olyannak, melynek elhárítására a halálát eredményezett súlyos ütésre szükség lett volna. E mellett figyelembe kell venni, hogy a vádlott és a sértett egész nap együtt dolgoztak, dolguk végeztével együtt borozgattak, majd együtt is mentek hazafelé, s köztük eközben keletkezett szóváltástól eltekintve ok sem merült fel arra a feltevésre, hogy sértett a sikertelen támadást folytatni akarta volna; ennek ellenkezőjére mutat az is, hogy a sérelmét hátulról kapta. Ezek figyelembe vétele mellett — súlyt helyezve arra is, hogy vádlott és sértett testvérek, ezen vérségi köteléknél fogva tehát egymás elől lehetőleg kitérni tartoztak — a kir. Kúria meggyőződése szerint a kir. ítélőtábla tévesen alkalmazta a Btk. megfelelő rendelkezését abban a kérdésben, hogy a jogos védelem, mint a beszámítást kizáró ok fennforog . . . = Relativitás jogos védelemnél; a védekezésnek a támadással arányosnak kell lennie : BDtár III, 29., IV. 136., IV. 175., V. 114., V. 222., VII. 165., VII. 171., VIII. 53., IX. 94., XI. 45., XIII. 7. — L. a jelen kötélben 62. sorszám alatt közölt határozatot is. 64. Büntetőjogi gondatlanság akkor forog fenn, ha a tettes a mindennapi életben megkövetelt közönséges elővigyázatot elmulasztotta, holott előre lát-