Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 16. kötet (Budapest, 1924)

Büntetőjogi Döntvénytár. 51 szándékuk átfogja a célként kitűzött felségsértés tényálladékának minden alkotó részét, bensőleg kialakítja azok megvalósításának módját, eszközeit is, de maga a szövetkezés, az előkészület tárgyi külső cselekménye a felségsértés tényálladékának csak küszöbéig érhet, a tényálladékból semmit meg nem valósíthat, mert ha ez akárcsak a kísérlet mértékéig megtörténik, akkor nincs többé szó szövetkezésről és az ezzel kapcsolatos előkészületről, hanem büntetőjogilag maga a felségsértés lép előtérbe, s a vádlott felelőssége ennek a sokkal súlyosabb tényálladéka keretében bírálandó el. Ezekből nyilvánvaló, hogy a vádlottnak a Btk. 127. §. 3. pontjában meghatározott felségsértés bűnteltére való és előkészületi cselekménnyel kapcsolatos szövetkezés bűntettében történt bűnösül kimondásához nem volt szükség a Btk. 127. §. 3. pontja szerinti felségsértésre vonatkozó közvetlen cselekmény jogi alkotó elemére, mert ennek a jogi alkotó elemnek külső tevékenységgel történő megvalósítása túlesik a kir. ítélőtábla ítéletében megállapított bűntett törvényes tényálladékának keretén. A valónak vett tényállásból kivehetően a vádiolt a vejével az államterület egy részének: egy magyar községnek közvetlen és erőszakos cselekménnyel való elszakítását tervszerűen megbeszélte, a tervet mindketten megértették, elfogadták, akaratukat egymás irányában kölcsönösen leszögezték, sőt azt a külső tevékenységgel — a nyilvánvalóan a szövetkezők mögött álló erős, ellenséges szervezet által feltűnő valótlanságokkal telítetten megszerkesztett és a nép által aláírandó kérvények átadása-átvételével — a megvalósulás útjára is bocsátották, tehát büntetőjogilag kétségtelenül nagyobbszámú, de a valónak vett tényállásból láthatóan két emberből álló szövetséget létesítettek, a szövetségben a felségsértés bűntettének elkövetését közös egyetértéssel nemcsak elhatározták, hanem bűntett majdani való alakjában is elhatározott kivitelének lehetőségét egy előkészületi cselekménnyel elő is mozdították . . # = A szövetség a Btk. 127. §. 3. pontjában meghatározott felségsértés elkövetésére létrejött, ha több személy közös egyetértéssel elhatározta a felségsértés elkövetését; a bűncselekmény tényálladékához semmi külső cselekedet nem szükséges: BDlár IX. 164.; IX. 235.; XI. 12.; 62. Szülőjével szemben legyen a gyermek türelmes, még a szülőnek bántó vagy jogtalan magatartása esetén is; ha kell alázza meg magát és minden lehető módon kerülje a tettleges összetűzést. (Kúria 1923 jan. 23. B I. 5522/1922. sz.) A kir. Kúria: A semmisségi panaszt elutasítja. indokok:. . . Lehet ugyan, hogy a vádlottnak megölt atyja 4*