Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 16. kötet (Budapest, 1924)

42 Büntetőjogi Döntvénytár. alkalmazásával, főbüntetésül 2000 K és mellékbüntetésül 1000 K pénzbüntetésre ítéltetik ... a hivatalvesztés és a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztése a Btk: 54. §-a alapján, az 1920 : XXVI. tcikk 7. §-ának második bekezdésében említett mellékbüntetések alkalmazása pedig ezen §. utolsó mondata alapján mellőztetik. Indokok: A panasz alapos. ... Az uzsorabíróság tényként megállapította, hogy a Y-i Hangya Szövetkezet részére vasüton érkezeit s petróleumot tartalmazó 127 darab hordó mindegyike folyatott. A petróleum elfolyásának megakadályozása végett sürgős szükség volt a hordók abroncsának megszorítására s a szövetkezet nevében annak egyik igazgatója a vádlott segédjével alkudozás útján abban egyezett meg, hogy a kérdéses munkát hordóként 7 K-ért elvégzi. Másnap reggel 812 órától kezdve délután 1 1 Í óráig a segéd ezt a munkát teljesítette is, a vádlott pedig 1920. évi aug. hó (i-ik napján az egyességileg megállapított munkadíjról, 889 K-ban számítva, számlát küldött a munkaadónak. Megállapította továbbá az uzsorabíróság azt is, hogy a megegyezés és a munka megkezdése között még egy éjszakai idő telt el, amely idő alatt a már korábban is folyatott hordókból még több petróleum szivárgott ki és hogy a munkát végző segéd lábbelije a munka teljesítése közben, a padlóra szivárgott petróleumtól átázott s ruhája is, annak használhatóságát jelentékenyen befolyásolva beszenynyeződött, ruhája és cipője tehát megrongálódott, E ténymegállapítás alapján az uzsorabíróság a vádlottat vád alól felmentette azért, mert a munka ezen különleges piszkos és az azt végző munkás ruháját pusztító jellegére való tekintettel, az. alkudozás útján egyezségilleg megállapított munkadíj a végzett munkával szemben nem aránytalan ellenszolgáltatás s így annak kikötése a vád tárgyává tett bűncselekmény tényálladékának megállapítására nem alkalmas. Az uzsorabíróságnak ez a felfogása téves. A munkaruha használhatóságát a ruha beszennyeződése a dolog természete szerint nem befolyásolja. A cipő átázásának pedig elejét vehették volna, ha a segéd mezítláb végzi munkáját, aminek augusztus lévén, nem lehetett akadálya. A munkabér összegénél tehát a ruha és cipő megrongálása számításba vehető és illetve elfogadható módon nem játszhatott szerepel. Maga a munka sem különösebb szakismeretet, sem nagyobb erőkifejtést nem igényelt, költséggel, kiadással, anyag felhasználásával, a használt munkaszerek értékcsökkenésével, kockázattal, avagy veszéllyel nem járt. Ilyen körülmények közölt pedig nyilvánvaló, hogy a vádlott akkor, amikor a szövetkezet szorult helyzetének kihasználásával a segédje által nem is teljesen öt óra alatt el-