Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 16. kötet (Budapest, 1924)

40 Büntetőjogi Döntvénytár. is élesek és a kedélyek izgatoltsága minden ingerlésre gyűlölet kitörésekben nyilatkozhalik meg, teljesen tisztában volt azzal, hogy mily célt szolgál különben is nyílt irányzatú cikke. Egy közle­ménynek tartalma különben a gyűlöletkeltésre való alkalmasság szempontjából mindig a megjelenés helye, ideje, az olvasóközön­ség és egyéb fontos kísérő körülmények szempontjából mérlege­lendő. Ez a gondos mérlegelés az adott esetben is megtörtént, s arra az eredményre vezetett, hogy a vádlott tudta, mikép célza­tosan kitervelt és beállított közleményének tartalma olvasó közön­ségének az úriosztály elleni gyűlöletét felébreszteni, fokozni alkal­mas. S ez az izgatás tényálladékának megvalósításához elég . . . = Izgatás vádja esetében az kifogásolt nyilatkozatokat összefüggésükben, a megállapított politikai célzat figyelembevételével kell elbírálni, nem csupán a szószerinti értelem alapján, hanem figyelemmel az azokban megnyilvánuló agi­tácionálás módszerre: Kúria, BDlár II. ,'57. 50. Munkabéruzsora esetei Szorult helyzet alatt nemcsak az anyagi, hanem, azt a kényszerhelyzetet is érteni kell, amely csupán mások szakszerű mun­kájának igénybevételével szüntethető meg. Munka­béruzsora megállapítható oly esetben is, mikor a munkaadó előre megegyezett a munkavállalóval a munkadíj összegére nézve és a munkavállaló a mun­kát ez alapon végezte. Aránytalanul magas munka­bér követelése — /. két hold föld felszántásáért; — //. hordók javításáért; — ///. kályhák rendbehozá­sáért; — IV. fehérnemütisztitásért; — V. cipőtalpa­lásért. I. (Kúria 1921 dec. 13. B II. 3070/1921. sz.) A kir. Kúria: A vádlott bűnös az 1920: XV. tc. 1. §. 3. pontjában meghatározott árdrágító visszaélés vétségében amiatt, mert Zalkodon 1921. évi márc. hó 30-án R. Józseftől két magyar hold föld felszántásáért két napi munkabér címén 2000 K-t követelt és fogadott el, mely cselekményével közszükséglet tár­gyául szolgáló munka teljesítésére, mint munkavállaló a másik fél szorult helyzetének kihasználásával olyan ellenszolgáltatást köve­telt, mely tekintettel a gazdasági élet viszonyaira, a saját szolgál­tatásának értékét szembetűnően aránytalanul meghaladja s ezért a vádlott büntetésül az 1920 : XV. tc. 1. §-ának második bekezdése

Next

/
Oldalképek
Tartalom